BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A gépipar éltette az exportot

Az elmúlt évben fÕként az exportra dolgozó hazai gépipari vállalatoknak ment jól, és várhatóan így lesz ez az idén is. Persze ezt az ágazatot is negatívan érinti a bankhitelek hiánya, a belpiac szÛk volta és a minimálbér emelése.

A hazai gépipart az export éltette az elmúlt évben, és az idén is a kivitel tartja lendületben a Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség (MAGEOSZ) várakozásai szerint. „A fÕként energetikai berendezéseket, részegységeket, illetve félkész termékeket, alkatrészeket gyártó, 40 tagot tömörítÕ szövetségünk tagjai 2011-ben 15-20 százalékkal növelték kivitelüket, és 2012-ben is hasonló bÕvülést várunk a külpiacokon” – válaszolt a Világgazdaságnak a szövetség elnöke,

Deák László. A tagság fÕ kiviteli piaca Európa, ezen belül is elsÕsorban Német-, Francia- és Olaszország volt tavaly, és ezek lesznek várhatóan az idén is.

Deák László ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a KSH nyilvántartása szerint a gépipar része a gép, valamint a gépi és villamos berendezések gyártásán túl a számítógép-elektronikai és a jármÛgyártás is. Így – bár például a Rába Holding is tagja a MAGEOSZ-nak – a szervezet alapvetÕen a fent említett profilú társaságokra összpontosít. A szÛkebb értelemben vett gépgyártók tavaly az elsÕ kilenc hónapban együtt körülbelül 1600 milliárd forintnyi árbevételt értek el, ennek 30-40 százaléka késztermékek eladásából származott, míg a fennmaradó hányad félkész termékek és alkatrészek értékesítésébÕl.

A gyenge forint segítette a kivitelt, de – mint Vadnai Gábor, a szövetség fÕtitkára rámutatott – nyilvánvalóan negatívan hatott az importalapanyag beszerzésekor. Elmondása szerint összességében fontosabb a gépgyártóknak a stabil, például 275-280 forint körüli euróárfolyam, mint az, hogy milyen magasságokat ér el nagy ingadozásokkal a forint árfolyama.

A külpiaci sikerek mellett a belföldi értékesítésre összpontosító cégeknek komoly nehézségeik voltak, amelyek alól legfeljebb az exportÕr cégek hazai beszállítói számítottak kivételnek. A hazai acélszerkezet-gyártás például gyakorlatilag leállt: új híd nem épül, de gyártócsarnok vagy villamos távvezeték is alig. A vasúti pályák felújítása ugyan tart, de ahhoz LinzbÕl érkezik a sín, mert nincs hazai gyártás.

Szabályozási oldalról 2011-ben a minimálbér növelése jelentette a legnagyobb terhet a gépiparnak, ezen belül is a költségváltozásokra érzékenyebb kkv-knak. Ugyanez az – elbocsátásokhoz is vezetÕ – gondjuk megmaradt e cégeknek ebben az évben is. A bérnövekedés persze a nagyobb vállalatoknak is gond, hiszen erre kellett elkölteniük a 2006–07-es csúcsévekbÕl megmaradt és a 2010–11-es induló növekedésbÕl keletkezett tartalékaikat, amelyet például a bérek differenciálására kívántak volna fordítani.

Az iparág ez évre is átnyúló, további problémája az is, hogy a bankoknak nemigen akaródzik ipari fejlesztésekhez hitelt adni. Emiatt a terület a beruházókat sem vonzza, szakemberei, mérnökei pedig átpártolhatnak más iparágakba, esetleg országot is váltva.

Arra is fel kell készülnie a gépiparnak, hogy a költségvetés takarékossága miatt csökkennek a különbözÕ szempontok alapján adható állami támogatások, bár uniós ak továbbra is remélhetÕk. A Knorr-Bremsét, a Mercedest és az Audit követÕen az idén látványos beruházásnak egyelÕre nincs híre, azonban annál több gépcserére, mÛszaki fejlesztésre kerülhet sor a MAGEOSZ információi szerint, amely javítja majd az iparág szereplÕinek pozícióját.

Deák László elmondása szerint a szervezet egyik fÕ idei feladata a szakmán belüli szorosabb együttmÛködés megteremtése. Ezt szolgálja egy esetleges beszerzÕi/beszállítói konferencia. A MAGEOSZ tervezi kisebb klaszterek létrehozását, de önálló export- és befektetésszervezési feladatokat is vállalna.

B. Horváth Lilla-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.