2011-ben turisztikai motivációval (ami nem tartalmazza a vásárlást) hozzávetőleg 760 ezer fő érkezett a déli szomszédos országokból (86 százalékuk szabadidős turisztikai motivációval), költésük közel 9,5 milliárd forintot tett ki. Sokan ingyenes szálláshelyet vesznek igénybe, ennek oka, hogy turisztikai motivációk között magas a rokon- és barátlátogatások aránya e három piac esetében (Szerbia: 65 százalék, Szlovénia: 63 százalék, Horvátország: 40 százalék), ám akik fizetős szálláshelyet választanak, jellemzően szállodában szállnak meg.
Az idelátogató turisták elégedettek a jó ár-érték aránnyal, Budapesttel, a gasztronómiával, de elégedetlenek a nyelvtudással és a határátlépéssel. A déli szomszédos országokból ide látogató turisták általában elégedettek a magyarországi turisztikai kínálattal és szolgáltatási színvonallal, ám részben ez annak is köszönhető, hogy előzetes várakozásaik nem túl magasak, nem tudják, hogy mire számíthatnak magyarországi utazásuk során. Elégedetlenek a magyarok angoltudásával, és a szerb, illetve horvát utazók nagyon problémásnak találják a határátlépést: hosszú sorokkal, hosszú várakozással és barátságtalan határőrökkel kell szembenézniük. Néhányan említették, hogy a vendéglátóhelyeken néha nem elég szakszerű és barátságos szolgáltatást kapnak.
Az ország imázsa sematikus, a magyarokat zárkózottnak találják a déli szomszédos országokból érkezők. A déli szomszédos országok turistáinak először Budapest, a fűszeres ételek, a főváros nevezetes épületei, illetve a dunai hidak jutnak az eszébe. A tennivalókat jelzi, hogy nem tér el a már Magyarországra ellátogató és az itt még sosem járt turisták Magyarország-képe.
Az egyes országok között vannak kisebb-nagyobb eltérések, variációk. Szlovéniában és Horvátországban megjelenik a Balaton is, mint fontos imázselem, fürdők, aquaparkok a szerb turistáknak jutottak eszükbe hazánkról. Horvátországban említették a Forma-1-et, a nehéz nyelvet és a vörös hajú nőket, Szerbiában pedig a kellemes, élő atmoszférát, amire itt számítanak. A szlovénekben és a szerbekben Magyarország említésének hatására felidéződött a magyar népzene, népviselet és táncok, valamint a pihenés, a szlovének és a horvátok pedig a nagy síkságokra, a pusztára asszociáltak. A szlovén turisták számára az átlagosnál is vonzóbb a magyar gasztronómia, sok ételt soroltak fel, külön említették a csárdákat.
