Barátságos baktériumok védelmeznek

Az ember gyorsan rájött, hogy a megsavanyodott tej nemcsak ehető, hanem bizonyos tulajdonságai még a tejnél is jobbak. Például, hogy a savanyú tej üdítőbb, jobban oltja a szomjat, és főleg tovább eláll, mint a tej.

Orvos birkacsordával A joghurt eredete visszanyúlik az antik korokig. Nyugat-Európában legelőször a 16. században, I. Ferenc uralkodása idején jelent meg. A király állandó bélproblémákkal küszködött, és orvosai nem tudták meggyógyítani. Ekkor fordult a török szultánhoz, aki egyik legügyesebb orvosát küldte el hozzá. Az orvos egy birkacsordával és a joghurt titkos receptjével érkezett az udvarba. A recept alapján elkészített birkatej (joghurt) meggyógyította a királyt, és az udvarban egy időre elterjedt a joghurt ivása. Ám nemsokára feledésbe merült, és 400 év kellett ahhoz, hogy a nyugati civilizáció újra felfedezze.

Belülről mérgeznek A 20. század elején, a párizsi Pasteur Intézetben dolgozó orosz biológus, Ilya Metchnikoff kísérleteket folytatott, hogy a joghurtban található baktériumok hogyan járulhatnak hozzá az ember élettartamának meghosszabbításához. Meg volt győződve róla, hogy a bélben található baktériumok által megrohasztott ételmaradékok toxikus anyagokat termelnek, amelyek szépen lassan megmérgezik belülről az embert. Metchnikoffnak sikerült bebizonyítania, hogy a joghurt, így a benne található élő kultúrák rendszeres fogyasztása hasznos az emberi szervezet számára. Ezek a „jó” baktériumok, akadályozzák meg a mérgező anyagokat „gyártó” baktériumok elszaporodását. Ezért a munkájáért Nobel-díjjal tüntették ki. A joghurt ekkor terjedt el Európában, ám csak az 1950-60-as évek során vált népszerűvé. Magyarországon csak az élő, grammonként legalább 10 millió baktériumot tartalmazó kultúrával készített savanyított tejet lehet joghurtnak nevezni.

A Bélflóra egészséges Az emberi szervezet szimbiózisban él a mikroorganizmusok nagy részével. Az ember gyomor-bélrendszerében élő mikroorganizmusok összességének neve a bélflóra, amely mintegy 400-500 különböző fajtájú baktériumot tartalmaz. Sajnos az életmódunk miatt e hasznos baktériumok egy része elpusztult, ezért kell kívülről pótolni. A bélflórában élő baktériumok folyamatosan változnak, alkalmazkodva a környezeti változásokhoz: a diétához, a klimatikus viszonyokhoz, stb. Jelenlétük a bélflórában az emésztés segítésén kívül azért is igen fontos, mert számos betegség kialakulását meg tudják akadályozni.

Így például az egészséges bélflóra fenntartásával megelőzhetjük a székrekedés vagy bizonyos fajta hasmenés kialakulását. Bélflóránk egyensúlya érdekében tehát tanácsos olyan táplálékokat fogyasztani, melyek élő „barátságos baktériumokat” tartalmaznak.

Az antibiotikum nem válogat

Egy-egy kúra során az antibiotikumok sok millió baktériumot ölhetnek ki emésztőrendszerünkből. Ezért mindig gondoskodni kell arról, hogy a kúra után visszaállítsuk az egyensúlyt: fogyasszunk élő joghurtkultúrát tartalmazó joghurtot. Ám nem csak gyógyszerek károsíthatják bélflóránkat, hanem a klór és más baktériumölő vegyszerek, amit az ivóvízhez adnak. Vagy a túlzott cukor-, zsír-, vöröshús-fogyasztás, és nem utolsó sorban az alkohol, mely megakadályozzák a baktériumok megtelepedését szervezetünkben.