A beruházásról tegnap Budapesten tárgyalt Leonyid Csugunov, a projekt egészének felelőse – értesült a Világgazdaság –, Németh Lászlóné fejlesztési miniszter pedig még az idén Moszkvába látogat. A decemberi hajrá apropója lehet, hogy épp ma egy éve indították el ünnepélyes gázvezeték-varrat hegesztéssel a Déli Áramlat építését az oroszországi Anapában, most októberben Bulgáriában, bő egy hete pedig Szerbiában tartottak hasonló rendezvényt.
A projekt Magyarországon a Déli Áramlat Magyarországot felerészben ellenőrző MVM Zrt-től kapott tájékoztatás szerint az előkészítési, tervezési, engedélyeztetési szakaszban van, a kivitelezést jövőre készítik elő. „Ez több országon átívelő nagyszabású beruházás, ütemezése sok tényezőtől függ” – hangsúlyozták lapunknak.
Úgy tudjuk, épp e bizonyos „átívelés” miatt jelezte nemrég a Gazprom, hogy a magyarországi szakasz építése 2015. áprilisában indul, a munkának ugyanis igazodnia kell a cső más szakaszainak építéséhez. A hazai tervező konzorciumot az orosz és a magyar kormányhoz közelálló egy-egy cég alkotja, de még nem szerződtek velük.
A 2006-ban meghirdetett projekt ugyanakkor még ma sincs sínen. Az egyik féket a folyamatban az jelenti, hogy a hivatkozott brüsszeli aggály szerint a Déli Áramlat szerződéseiben nem érvényesül a tevékenységek Európai Unióban elvárt szétválasztása, nem megfelelő a Gazprom árképzése, és nem használhatják a vezetéket harmadik felek. Márpedig az érintett szerződéseknek Németh Lászlóné szerint (is) illeszkedniük kell az uniós jogrendhez. (Ez elérhető derogációk kijárásával is.) Bár információink szerint az orosz fél nyitott arra, hogy időt adjon a kifogások átgondolására, az építkezést mielőbb elkezdené, még a finanszírozásba is besegítene. A beruházást és a cső üzemeltetését azonban külön kérdésként kezelné, azt pedig könnyebbségként élné meg, ha csak egyetlen rendszerirányítóval kellene egyeztetnie.
Más aggályok szerint nem nő annyira a földrész, benne Magyarország gázigénye, hogy piaci oldalról szükség legyen a Déli Áramlatra. Biztonsági megfontolásból is inkább az Ukrajnán keresztüli tranzitot kellene stabillá tenni, így ráadásul továbbra is az eredeti, a Déli Áramlaténál hosszabb útvonalon tranzitálhatnánk, és persze a tranzitbevételen sem kellene osztozni a Gazprommal.
Kell a tranzitbevétel
Egy gázpiaci forrásunk szerint a Déli Áramlat megépülése a maitól jelentősen eltérő gázfelhasználási környezetet, nagyobb tranzitot, így a mindkét vezetéktulajdonosnak megfelelő tranzitbevételt feltételez. Ilyen a gázüzemű autózás elterjedése, az olajról a gázalapú vegyiparra való átállás, vagy a műtrágyagyártás, és az egyéb, ammónium-nitrát alapú termékek (újbóli) előállítása. A tervek szerint lesz egy leágazás a Déli Áramlat belépési pontjától a Kecskemét alatti Városföldig is, így majd Ausztria is ellátható orosz gázzal. Ukrajna felőli tranzitunk maradhat alternatívának.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.