Az elmúlt év legnagyobb fejlesztése Balatonfenyvesen valósult meg a Balatonnál. A négy hektáron elterülő, 300-350 férőhelyes kikötő mellett felépült egy háromcsillagos szálloda és egy kerékpáros központ, valamint két játszótér és egy étterem. A kikötővel és a szállodával összesen harminc munkahelyet teremtettek, a létesítmény 3,3 milliárd forintból magánberuházásban készült el.
Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere azt mondta ez nemcsak a település, de a Balaton történetében is az egyik legjelentősebb fejlesztés, ami az elmúlt évtizedben lezajlott.
„19 évvel ezelőtt fogalmazódott meg az a célkitűzésünk, hogy egy kikötővel hasznosítsuk ezt a partszakaszt – mondta Lombár Gábor. – Annak érdekében támogattuk ezt a fejlesztést, hogy a település érdemben elmozdulhasson attól a középszerűségtől, ami a Balaton nagy részét máig jellemzi. Azt reméljük, hogy ha a hajósok belakják a létesítményt, azzal egy olyan minőségi vendégréteg érkezik hozzánk, ami nemcsak számunkra, de az egész térség számára érdemi fellendülést hozhat. A vitorlások mellett arra is számítunk, hogy a kerékpárosok jobban felfedezik maguknak ezt a térséget. Mindkét területen vannak komoly tartalékok a Balatonnál és örülök, hogy ezt mi kiaknázhatjuk.”
Nem lesz pocsolya a Balatonból
Az elmúlt hónapokban rémisztő hírek jelentek meg arról, hogy rendkívüli iszapmennyiség halmozódott fel a balatonmáriafürdői partoknál. Azt, hogy mi okozhatja az iszap megjelenését, most vizsgálják. A település olgármestere szerint az elmúlt húsz évben kétszer is előfordult hasonló, ezért szerinte elhamarkodott a fenyvesi kikötőfejlesztést okolni a történtekért. Egyes feltételezések szerint ugyanis az iszaposodást az okozza, hogy a Balatonfenyvesen épült kikötő gátja „fordítja vissza” az áramlatot és Mária alsón rakja le az iszapot.
„A Balaton egy élő tó, amely minden környezeti változásra reagál – mondta Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere. – Itt a nyugati medencében mindig is megfigyelhető volt ez a jelenség. Az, hogy ezt a mostanit mi okozza, vízügyi szakemberek vizsgálják. A magas vízszint, a nádasok pusztulása éppúgy állhat a háttérben, mint a szomszédos kikötő építkezés. Megoldást fogunk találni erre, amint a szakvélemények elékészülnek. A megjelent hírekkel ellentétben azonban, nem lett pocsolya Balatonmária partjainál a Balatonból. Nyolc strand közül kettőt érint és hosszú bejárókkal megoldottuk, hogy ezeken a helyeken se okozzon gondot a fürdőzőknek. Nem örülünk, hogy éppen a szezon kezdetén rontják megalapozatlan, riasztó hírekkel az itt működő turisztikai vállalkozások esélyeit.”
300 milliárdból újulhat meg a régió
A fenyvesihez hasonló kikötő fejlesztés több is lehet a következő években a Balatonnál. A soron lévő uniós ciklusban ugyanis ilyen célokra több 5 millárd forint áll rendelkezésre, abból a 283 milliárd forintos forrásból, ami a Balatonhoz jut.
Bóka István, a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke szerint rendkívüli lehetőséget kapott a régió arra, hogy megújuljon.
„Turisztikai célokra 26 milliárd forint áll majd rendelkezésre a Balatonnál, amiből várak és kastélyok felújítására, az egészségturizumus fejlesztésére, a kerékpárutak korszerűsítésére, a térség világörökség várományos helyszíneinek fejlesztésére és természeti látnivalók láthatóvá tételére és mintagazdaságok fejlesztésére is jut majd – mondta Bóka István. – Természetesen a gazdaságélénkítésre és a vízminőség állapotára költhető források többsége is áttételesen a turizmusfejlesztést segíti.”
Bóka István szerint az elmúlt években is sokat fejlődött a Balaton kínálata a jövő érdekében pedig arra lenne szükség, hogy nyáron kevésbé legyen kiszolgáltatott az időjárásnak és a szezon hosszabbítása helyett, a tavaszi és az őszi időszak is igazán vonzó lehessen. Ehhez véleménye szerint az északi és a déli parton is szükség lenne egy-egy olyan témapark kialakítására, ami új vendégeket hoz, önmagában vonzerőt jelent és több órás vagy akár több napos elfoglaltságot biztosít a családos turisták számára.
Tavasszal és ősszel is erős lehetne
A szakemberek nemcsak attól várnak sokat, hogy a kormány saját forrást rendelt a Balaton fejlesztésére, de attól is hogy létrejött a Magyar Turisztikai Ügynökség. Ezzel ugyanis lehet olyan döntéseket hozni, amelyek egységesen kezelik a Balatont és környékét.
Hoffmann Henrik a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke azt mondta: az elmúlt években újra divat lett a Balaton, jó programok vannak a tóparton és a szolgáltatások minősége is fejlődött. Ez azonban nem elég, mivel a Balaton három megyéhez és statisztikai régióhoz tartozik, ami régóta gátolja, hogy olyan turizmusirányítás legyen ami segíti a szolgáltatókat és erősíti a turizmust. Ez akadályozza ugyanis az egységes közlekedés, vagy az egymásra épülő programok megszervezését.
„Érdemi fejlődés csak akkor lehet, ha térség szinten gondolkodunk a hosszú távú fejlesztésekben, ha a meglévő attrakciók egymást erősítik és ha beközlekedhető a kínálat – mondta Hoffmann Henrik. - Autó nélkül jelenleg értelmezhetetlen a régió. Mondok csak egy példát, valaki szeretne az északi partról átmenni borozni Boglárra. Van busz, vonat, hajó, de mire a busz a hajóhoz ér, a hajó kikötött, mire a vonat beér, elmegy a busz. Mit csinál a vendég? Otthon marad. Nekem most van reményem arra, ha ezt központilag egy turisztikai szervezet koordinálja, hatékonyabban meg tudja oldani, mintha három megye próbálkozik ezzel. A Balaton versenyképes lehet más európai nagy tavakkal is, ha egész évben választható lenne, mint turisztikai célpont. Az emberek fejében persze nem könnyű lerombolni azt, hogy a Balaton csak nyáron jó. Ehhez nagyon határozott termékfejlesztésre lenne szükség, ami ha több mint száz önkormányzatra van bízva sosem történik meg. Erős és jó termékre lenne szükség tavasszal és ősszel is a tónál. Tavasszal az aktív turizmus, ősszel pedig a gasztronómia lehetne ez a termék. A Balatonnál van a legnagyobb bicikliút-hálózat, vannak túraútvonalak és minden infrastruktúra adott ahhoz, hogyha tavasszal kisüt nap, az jusson eszébe az embereknek, hogy le lehet menni a Balatonra. Történelmi borvidék a balatoni, miénk a legnagyobb halastó az országban és az itt megtermelt élelmiszert is hatékonyabban lehetne értékesíteni, ősszel a gasztronómiáé kellene legyen a főszerep a Balatonnál. Ezek mind meglévő lehetőségek, amik ma még kihasználatlanok.”
A gasztronómia igazi vonzerő lehet
A gasztronómia már most is egyre nagyobb vonzerőt jelent a Balatonnál. Szauer Judit, gasztro-kommunikációs tanácsadó, a Balatoni Gasztrotérkép ötletgazdája szerint nagy a fejlődés, de nagy tartalék van még ezen a téren a turizmusban. Azt azonban már csak az mondja, hogy a fagyasztott hekkről, a lángosról és a lehúzós éttermekről szól ma is a Balaton gasztronómiai kínálata, aki nem járt arra az elmúlt években.
„Egyre több a prémium szolgáltató, akik nagyon örülnének annak, ha nemcsak nyáron lenne vendégük – mondta Szauer Judit. – Rengeteg kiváló borászat van, kézműves cukrászdák nyíltak és sok olyan kedves, pici de igényes hely, ahol szezonális, helyi és nagyon kreatív konyha van, de létezik már gyümölcs wellness központ, ahol a balatoni gyümölcstermesztéssel és feldolgozással lehet megismerkedni testközelből, bormozi, ahol borozni lehet filmnézés közben. Ezek mind rajta vannak a térképen. Az pedig, hogy a gasztrotérképnek ekkora sikere lett jól jelzi, hogy a vendégek részéről is van igény arra, hogy ne csak nyáron ehessenek, borozhassanak jókat és érezhessék jól magukat a Balatonnál, hanem ősszel és tavasszal is. Ennek érdekében gyűjtöttük össze az egész évben nyitva tartó éttermeket és pincészetek és minden olyan információt, ami fontos lehet a vendégek számára. Múlt ősszel öt északi település, Tihany, Balatonfüred, Csopak, Paloznak és Alsóörs vendéglátósai és borászai fogtak össze először azért, hogy erre felhívják a figyelmet. Idén tavasszal már a teljes északi partról készült térkép és nemsokára a déli parti kiadvány is megjelenik.”
A Balaton számokban
A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava. Budapest után az ország legjelentősebb turisztikai központja. Az ország turisztikai teljesítményének 25 százaléka a Balatonon keletkezik.Több mint 1,5 millió vendég, közel 5 millió vendégéjszakát töltött el a szálláshelyeken. Négy vendégből három továbbra is belföldi a Balatonnál és egy vendég az, aki jellemzően külföldi. A külföldi vendégek nagyobb hányada Európából érkezik, az össze külföldi 20,4 százaléka ezért jön Magyarországra, és itt töltik el a vendégéjszakák 35,1 százalékát. A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 6,3 éjszaka, ami a legmagasabb érték a turisztikai régiók között. A balatoni külföldi vendégforgalom országonkénti összetétele nem változott, Németország vezeti a rangsort és az elmúlt években az orosz vendégek aránya nőtt meg leginkább, de dán és holland turistákból is több volt, mint korábban
Több mint 1,5 millió vendég, közel 5 millió vendégéjszakát töltött el a szálláshelyeken. Négy vendégből három továbbra is belföldi a Balatonnál és egy vendég az, aki jellemzően külföldi. A külföldi vendégek nagyobb hányada Európából érkezik, az össze külföldi 20,4 százaléka ezért jön Magyarországra, és itt töltik el a vendégéjszakák 35,1 százalékát. A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 6,3 éjszaka, ami a legmagasabb érték a turisztikai régiók között. A balatoni külföldi vendégforgalom országonkénti összetétele nem változott, Németország vezeti a rangsort és az elmúlt években az orosz vendégek aránya nőtt meg leginkább, de dán és holland turistákból is több volt, mint korábban
-->
