Tömegesen jegyzik be a naperőmű-építő cégeket

Nagyon fejlesztésigényes, tehát drága is a megújuló alapú energiatermeléshez kapcsolódó termékek előállítása, így a szegmensben csak a tőkeerős és globális piacú vállalatok rúghatnak labdába Papp András, az Alteo Nyrt. általános vezérigazgató-helyettese szerint. A hazai vállalkozásokra elsősorban beszállító-, szerelő- és telepítőfeladatok juthatnak. Magyarországon a leglátványosabban a napenergia hasznosítása fejlődhet. Vízerőmű-építési boomra ugyanis a kedvezőtlen földrajzi adottságok és a magas beruházási költségek miatt nem lehet számítani, a szélenergiának pedig nem kedvez a szabályozás legújabb szigorítása, amely gyakorlatilag minimálisra redukálta a szélparkok építésének lehetőségét. Két-háromszázezer hazai háztartás esetében viszont reaális esély nyílik a napelemes minierőmű telepítésére, ami eddig több tízezer esetben már meg is történt.

Ma kínai vállalatok adják a világon gyártott napelemek alapanyagának 80-90 százalékát, náluk ugyanis rendelkezésre állnak a szükséges nyersanyagok is. A végtermék – a panelek – gyártása a világ számos országában működő gyárakban folyik. A magyarországi cégek a napelemekhez tartószerkezetet, kapcsolókat, a hálózati csatlakozáshoz szükséges kapcsolóberendezéseket gyárthatnak, de az alapvető alkotóelemek itt is külföldről származnak. Hazai lehet a szerelés, a segédrendszerek és egyes részegységek előállítása is. Egy napelemes projekt költségeinek így a szűk harmada juthat a hazai cégekre. Papp András példája szerint egy fél megawattos fotovoltaikus projekt körülbelül 200 millió forintba kerül, amiből tehát 55-65 millió forint marad magyarországi cégek zsebében.

Jelenleg pár tucat ilyen projekt folyhat, de – mint a Cégközlönyből kiderül – az utóbbi hetekben tömegével jegyezték be az új kivitelező cégeket. Van, hogy egy-egy család valamennyi tagja nevén létrejött egy ilyen vállalkozás. Mint a szakember rámutatott, az eddigi napelemes beruházásokat főleg az önkormányzatok és a kkv-k számára is rendelkezésre álló, olcsó, 90 százalékos támogatástartalmú források segítették. Ezeknél az önkormányzatoknak nem kellett sokat foglalkozniuk a megtérüléssel. Most viszont sokan telepíttetnek 500 kilowattosnál kisebb, még a kiserőmű kategóriát sem elérő egységeket. E néhány százmillió forintos projektek még beleférnek a kkv-k költségvetésébe, és e cégek megfelelő forráshoz is jutnak a támogatott vállalati hitelek révén. Egy- és kétszázalékos forrásköltségű hiteleket is elérhetnek, amelyekkel már megtérül az erőművük, ám a piacon elérhető 5-6 százalékos projekthitelkamat mellett viszont már nemigen beszélhetünk erről.

Grúziába exportál a Ganz EEG

Van azért hazai zöldipar is, igaz, jórészt külföldi háttérrel. A svéd-svájci hátterű ABB Kft. például a váci gyárából látja el egész Európát elektromos autókhoz való gyorstöltővel, az (e néven már nem működő) Blue Stream Mobil Kft. 2010-től egyedi fejlesztésű törpe vízerőműveket telepített az országban, egy létesítménye pedig Miskolcon szennyvízből termel áramot. A Roszatom-tulajdonú Ganz EEG épp most szállít Grúziába konténeres minivízerőművet, és már folynak a tárgyalások a lehetséges indonéziai, örmény, kazah, üzbég, latin-amerikai és afrikai vevőkkel is.