BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mégis megépülhet a Keystone vezeték

A környezetvédők nagy csatára készülnek, miután Donald Trump elnök visszavonta elődje döntését a Keystone olajvezeték kivitelezésének leállításáról. A lépés felhívja a figyelmet az amerikai palaforradalom eredményeire.

A globális klímapolitikában felvállalt példamutató amerikai szerep miatt Barack Obama elnök két éve döntötte el, hogy nem engedélyezi a csaknem kétezer kilométer hosszú, a kanadai Albertából az Egyesült Államok Nebraska államába tartó Keystone XL csővezeték megépítését.

A minap hivatalba lépett Donald Trump egyik első intézkedéseként felülbírálta elődjét, azzal a céllal, hogy szabad utat adjon a tervnek. A 2015-ös vitában Obamát azok az érvek győzték meg, hogy a kanadai olajhomok kitermelése súlyosan környezetszennyező, a munkálatok során a légkört felmelegítő gázok jutnak a felszínre. És minthogy alapjában véve kanadai érdek, hogy a vezetéken naponta akár 800 ezer hordónyi olaj eljusson a Mexikói-öbölbe, inkább a környezetvédők mellé állt.

A kedd esti döntés a csővezetékről azért jelképes, mert a TransCanada társaság által felvázolt Keystone XL, amely a már létező hálózat negyedik szakasza lenne, az energiaellátás rendszerében elenyésző részt képvisel. Kétségkívül adhatna munkát negyvenezer embernek, de legfeljebb két évre, aztán a foglalkoztatottak száma száz alá esne. A környezetvédők azonban harcba szállnak, minthogy a Keystone-nal együtt Trump előzetesen áldását adta egy másik, Észak- és Dél-Dakotán áthaladó, palaolajat szállító vezeték megvalósítására, pontosabban befejezésére is. Egyes szakaszok az őslakos sziú indiánok területéhez és élővizekhez közel húzódnak, ezért a tiltakozás fellángolása várható.

A friss vita azonban újra ráirányítja a figyelmet az amerikai palaforradalomra, amely közelebb vitte az Egyesült Államokat az energiafüggetlenség céljának eléréséhez, valójában már Barack Obama elnöksége alatt.

És bár látszólag elődje örökségét törli, Trump e tekintetben ugyanazon az úton halad tovább, de visszafogott környezetvédelmi ambíciókkal. Az amerikai olajkitermelés 2008 és 2015 között a palaolaj-technológiának köszönhetően több mint hetven százalékkal – napi 5,1 millió hordóról napi 8,9 millióra – emelkedett, a napi kereslet kielégítésében az import részaránya pedig 65-ről 28 százalékra esett, és 2020-ra tovább mérséklődhet.

Az olaj árának 2014 óta tapasztalt csökkenése persze nehéz helyzetbe hozta a palacégeket, amelyek a hatékonyság növelésével válaszoltak a kihívásra. Az OPEC és tizenegy más ország decemberi kitermeléscsökkentési megállapodása valójában mentőövet dobott az amerikai vállalatoknak. Az 50-55 dolláros barrelenkénti ár mellett újra szép nyereséggel kecsegtet a palatevékenység, és január elején a működő kutak száma egy hét alatt 35, a múlt év közepi mélypont óta 70 százalékkal emelkedett.

Mind a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), mind az illetékes amerikai hivatal (EIA) az amerikai kitermelés megugrására számít. Idén napi 9, jövőre 9,3 millió hordóra kapaszkodhat fel a kitermelt mennyiség, miközben nemrégiben az Egyesült Államok feloldotta az exporttilalmat is. Olajkitermelésben az Egyesült Államok Szaúd-Arábiát és Oroszországot követi, de ha hozzávesszük a cseppfolyósított gázt, akkor már most világelső.

Autógyárak a Fehér Ház és a piac szorításában

Hat év után először kedden találkozott a Fehér Ház lakója a három nagy amerikai autógyár, a GM, a Ford és a Fiat Chrysler vezetőivel, de a témát illetően nagy különbséggel. Barack Obama annak idején a fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás csökkentését kérte az adófizetők pénzén megsegített társaságoktól, míg Donald Trump most új amerikai gyárak építését szorgalmazta, cserébe a környezetvédelmi előírások lazítását és adócsökkentést ajánlott, de pontos részletek nélkül. Iparági elemzők szerint azonban az amerikai autógyártásban még mindig túl sok a felesleges kapacitás, s ilyen körülmények között aligha költenek egymilliárd dollárt új gyárra a nagyvállalatok. Elképzelhető, hogy fejlesztik azokat az üzemeket, amelyekben a kelendő modellek, jórészt egyterűek készülnek. A válság mélypontja, 2009 óta az iparág három óriása amúgy 78 ezer munkahelyet teremtett. A kis autók iránti kereslet megcsappanása miatt azonban például a GM a napokban arra kényszerült, hogy két műszakot felfüggesszen ohiói és michigani üzemeiben, egyúttal kétezer embertől megváljon.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.