Elképzelhető, hogy a 4-es metró alagútját építő konzorciumnak várnia kell a pénzére, miután a kormányzat utána főváros is kilátásba helyezte a kifizetés leállítását.
„A főváros egyelőre nem függesztette fel a 4-es metró kapcsán még felmerülő, mintegy húszmilliárd forint kifizetést, ennek lehetőségeit most vizsgálják a főváros jogászai” – mondta a Világgazdaságnak Tarlós István, főpolgármester. Az említett összeget javarészt az alagút építést végző konzorciumnak kellene kifizetni, amellyel még 2006 januárban kötött szerződést az építkezésért felelős DBR Metro.
Az alagútépítő a munkákat ugyan befejezte, csakhogy időközben egy jogvita alakult ki közte és a főváros között, melynek eredményeként merülhetne fel a város esetleges fizetési kötelezettsége. Az időközben megszülettet OLAF-jelentés is azon cégek között tartja számon az alagútfúró konzorciumot, amely két súlyos szabálytalanságot is elkövetett.
Amíg nincs pont az OLAF-vizsgálat végén, és amíg nem tisztázódik a felelősség, addig az államháztartási törvény szerint Magyarország az adófizetők pénzét nem adhatja oda – mondta Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Márpedig, ha az előzőek miatt az állam felfüggeszti az összeg kifizetését a fővárosnak, akkor ebben a jogvitában a fővárosnak sincs lehetősége az összeg kifizetésére – érvelt a főpolgármester.
A 4-es metró beruházásának finanszírozása három forrásból állt össze: az uniós pénzekből (ez tette ki a legnagyobb részt) - ezt az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium "kezeli", a másik forrás a banki kölcsönökből állt, a harmadik pedig a magyarországi önrész, amin a főváros és a központi költségvetés osztozott. Ez utóbbiért a Miniszterelnöki Hivatal a felelős. Most tehát az innen érkező pénz zárolásáról van szó.
Tarlós: a legsúlyosabb szerződéseket 2006 előtt kötötték
Az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a budapesti 4-es metró beruházásról szóló jelentésében vitatott szerződések közül a 2006-os választások előtt kötöttek a "legsúlyosabbak" - mondta Tarlós István főpolgármester. A politikus szerint felfüggesztik a gyanús szerződések kifizetését.
Egy kivételével valamennyi szerződés, amelyet az OLAF vitat, a 2010 előtti időszakban született - közölte Tarlós István , hozzátéve: "a legsúlyosabbak, amelyek alapján az OLAF azt állapítja meg, hogy az esetleges veszteségek általa kilencven százalékosnak minősíthető hányada kialakult, azokat még jóval a 2006-os választások előtt kötötték".
A harmadát ellopták
A 452 milliárd forintos négyesmetró-beruházás több mint kétharmada, a gyanú szerint 272 milliárd érintett csalással vagy szabálytalan felhasználással, 167 milliárdot pedig elloptak. A fejlesztéshez 76 milliárd forintot használtak fel a közlekedési operatív program terhére, ebből 59 milliárd volt az uniós támogatás, utóbbit követelheti vissza az Európai Bizottság – ezek az Európai Csalás Elleni Hivatal négyes metróról készült nyomozati anyagának legsúlyosabb tételei.
A 4-es metró körüli korrupciógyanús szerződésekről készített jelentés immár magyarul is olvasható az alábbi linken.
