A szilveszteri virslidömpingben lehetett leginkább felmérni, hogyan reagáltak a gyártók a Magyar Élelmiszerkönyv húskészítményekre vonatkozó szabályozásának augusztusi szigorítására. Ez ugyanis néhány termék esetében növelte a kötelező hústartalmat. Miután a virsli elnevezés – csakúgy, mint a párizsi – használatának feltételeként megszabott minimális hústartalom a korábbi 40-ről 51 százalékra emelkedett, az önköltség-növekedéssel a fogyasztói áraknak is emelkedniük kellett.
A KSH adatai alapján megfigyelt párizsinál ez augusztus és november között kevesebb mint 1,5 százalékig történt meg, ami a gyártók szerint elmaradt az önköltség növekedésétől. Vannak cégek, amelyek nem változtattak a termékek összetételén, hanem például „rúd” vagy „pálcika” fantázianeveken gyártják őket.
A Magyar Élelmiszerkönyv változása egy több éve zajló folyamat, amelyről jelentős szakmai viták alakultak ki az ágazat szereplői közt éppúgy, mint a piaci szereplők és a szabályozó hatóság képviselői között – mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke. Szerinte egyesek szimplán fogyasztóvédelmi eszközt látnak az élelmiszerkönyvi szabályozásban, míg mások egyfajta piacvédelmet várnak el a szigorú magyar szabályoktól, s vannak piaci szereplők, akik fölösleges korlátozásként, a termékfejlesztés és innováció gátjaként tekintenek a szigorú magyar szabályozásra. A kemény reguláknak azonban csak akkor van értelmük, ha betartatásuk érdekében a hatóságok minden eszközt felhasználnak – tette hozzá.
Minél szigorúbb ugyanis egy szabály, annál inkább növeli az önköltséget – szögezte le Éder Tamás. Így tehát, ha egyes szereplők úgy döntenek, hogy nem felelnek meg a szigorú szabályozásnak, és mégis piacra dobják a termékeket, akkor jelentős árelőnyre tehetnek szert. Az ÉFOSZ-elnök példája szerint olyan ez, mint a magas áfakulcs alkalmazása az élelmiszereknél. Ha nincs szigorú adóellenőrzés, az adóelkerülők óriási piaci előnyt szerezhetnek a jogkövetőkkel szemben.
Különösen izgalmas a helyzet az EU-ból származó importtermékeknél, ahol a magyar hatóságnak a gyártás során nincs módja ellenőrzésre, így csak bonyolult és drága laboratóriumi vizsgálatokkal lehet megbizonyosodni arról, hogy a termék megfelel-e a hatályos magyar szabályoknak. Éder Tamás szerint legkésőbb 2018 végén a hatóságok képviselőinek és az iparági szereplőknek közösen kell áttekinteniük az ellenőrzések tapasztalatait és azt, hogy milyen piaci folyamatok mentek végbe azon termékköröknél, melyek szigorúbb szabályozására az elmúlt években került sor. Kiemelten kell áttekinteni a péksüteményeket és a húskészítményeket, amelyek esetében a legszigorúbb szabályváltozás ment végbe.
