Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az aszálykár évente meghaladja a belvízkárok dupláját – emelte ki Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója.
Példaként említette, hogy
2015-ben mintegy 400 milliárd forint kár keletkezett a mezőgazdaságban vízhiány miatt.
Ezért olyan operatív, megelőző módszert – aszály-monitoring rendszert – dolgoztak ki, amelynek köszönhetően a jövőben vizet tudnak a területre juttatni mielőtt a növény megérezné a szárazság okozta stresszhatást – magyarázta a főigazgató.
Somlyódy Balázs az operatív megelőzés rendszer első lépésének az országos monitoring hálózat kiépítését nevezte. Jelenleg 22 monitoring állomás működik az országban, számukat május közepéig megduplázzák, év végére pedig már 80 állomás fog üzemelni. A végső cél 140-150 állomás kialakítása lesz.
Az állomások napi gyakorisággal mérik a csapadékmennyiséget, a hőmérsékletet, a légnedvességet, a páratartalmat, a talajnedvességet, illetve a talajhőmérsékletet.
Az év elején kijelölték a vízhiányvédelmi körzeteket, amelyekre az aszályindex területi átlagai alapján lesznek elrendelhetők a vízhiány mértékének megfelelő védelmi fokozatok, illetve a fokozatokhoz rendelt vízgazdálkodási intézkedések, beavatkozások. A hálózat a talajnedvesség mérésével a talajtelítettség jellemzésére is alkalmas lesz, ami belvíz idején nyújthat értékes információt.
Meg kell háromszorozni az öntözött területek nagyságát, megakadályozni, hogy elszivárogjon a megtermelt ivóvíz negyede, új geotermikus projekteket kell indítani, víztározók sorát létesíteni, közben pedig ellenállni árvíznek és aszálynak is – röviden ezek a vízügyi terület fő hazai teendői.
