Cégvilág

Tovább tisztul a hazai versenyszféra

Jóval több cég szűnik meg, mint amennyit alapítanak, a kényszervállalkozások eltűnésével tisztul a piac. Míg azonban a központi régióban éles a verseny, addig vidéken egy-egy szolgáltató kiesésével az ellátás biztonsága is veszélybe kerülhet.

A Nemzeti Cégtár legfrissebb adatai 550 ezer, Magyarországon bejegyzett, működő vállalkozást tartanak számon, 22 ezerrel kevesebbet, mint tavaly év végén, 2013-hoz képest pedig csaknem 90 ezerrel csökkent a hazánkban tevékenykedő cégek száma. Mindez azt jelenti, hogy továbbra is elaprózott cégstruktúra jellemzi a versenyszférát, de kezd igazodni a piac méretéhez a termelő, szolgáltató cégek száma.

Legfeljebb Budapesten és környékén van piactisztító hatása annak, ha csak az életképes kis- és középvállalkozások maradnak talpon

– hangsúlyozta a Világgazdaságnak Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke. Vagyis a központi régióban jogos elvárás lehet a cégek iránt, hogy a bevételük nagyobb ütemben nőjön, mint a bérköltségük, és a beszerzés, a logisztika és a munkaszervezés terén is legyenek versenyképesek. Vidéken más a helyzet az Iposz elnöke szerint, hiszen a falvakban, kistelepüléseken gyakran egyedüli szolgáltatóként húzza le a rolót például egy élelmiszerbolt, a cipész, a bádogos vagy épp az autószerelő. A magyar vállalkozások 90 százaléka tíz fő alatti mikrovállalkozás, azonban elhelyezkedésüktől függően teljesen mások a lehetőségeik, Németh László szerint ezért is érdemes külön vizsgálni a fővárosi és környéki, illetve vidéki cégek helyzetét.

Az elnök abban bízik, hogy az utóbbiak problémáira megoldást kínál majd a Modern falvak és kistelepülések program kidolgozása.

Csaknem 90 ezerrel kevesebb vállalkozás működik, mint öt éve
Fotó: Bócsi Krisztián

A cégalapítási láz véget ért – véli Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. A Világgazdaságnak rávilágított, hogy egy-egy társaság megszűnése számos esetben valóban az ellátásbiztonságot veszélyezteti, összességében azonban egészséges folyamat zajlik. Kiemelte, hogy a szabályozási környezet változása azt a kormányzati törekvést tükrözi, miszerint tisztuljon meg a piac a kényszervállalkozásoktól. Ebbe az irányba mutat a gazdálkodó szervezetek kötelező regisztrációja is. Az MKIK első embere szerint minden egyes ágazat jól jár azzal, ha a piaci szereplők átláthatóan, nyomon követhetően működnek, ez különösen igaz az építőiparra, a kereskedelemre és a vendéglátásra.

Parragh László úgy látja, sok esetben, akár nagyvárosokban is lehet a munkaerőhiány a megszűnést kiváltó ok, másutt, főleg kistelepüléseken viszont hiába áll valaki egyedüliként a kínálati oldalon, ha nincs kereslet az adott termékre, szolgáltatásra.

Idén eddig hozzávetőleg 18 ezer céget hoztak létre a Nemzeti Cégtár adatai szerint, miközben több mint 23 ezer szűnt meg. Viszonyításképp tavaly 27 ezer alapításra jutott 40 ezer bezárás, 2016-ban pedig 26 ezer start állt szemben 46 ezer finissel. Januártól augusztusig 5172 vállalkozás szűnt meg felszámolási eljárással, 11 810 kényszertörléssel, 5047 végelszámolással, 680 jogutóddal, 585 pedig hivatalból elrendelt törléssel.

Az idei cégalapításokat ágazati bontásban vizsgálva a gépjárműjavítást is magában foglaló kívánkozik a lista élére 4159 vállalkozással, de a képzeletbeli dobogón az építőiparnak (3214) és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységnek (1996) is jutott még hely.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja

megszűnés alapítás ceg
Kapcsolódó cikkek