A környezetvédelem foghatja meg az erősödő hazai műanyaggyártást

Mintegy 1618 ezer tonna műanyag alapanyagot állítottak elő 2018-ban Magyarországon, közel 3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Mindez értékben 14,6 százalékos bővülést jelent – a Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) szaklapja, a Polimerek Magazin friss száma szerint. A 355 cég bevonásával készült éves jelentésből kiderül, hogy az elmúlt év a nagyobb, nemzetközi hátterű vállalatok, főleg a csomagolóanyag- és az alkatrészgyártók számára erőteljes növekedést hozott, de volt példa vállalkozások bezárására is. A bővülés hátterében a hulladékok újrahasznosítása is állhat.

Az elmúlt időszakban legdinamikusabban a fröccsöntött termékek, elsősorban a nagy értékű műszaki cikkek és az autóalkatrészek gyártása bővült, mégpedig 3,1 százalékkal, kicsit elmaradva a 2017-es növekedéstől. Még így is erre a szegmensre jut az összes feldolgozás 31,5 százaléka.

Felemás képet mutat az üreges testek előállítása. A 2,5 literes palackok gyártása 1,7 százalékkal esett, az ennél nagyobbaké 12,3 százalékkal nőtt. A fogyasztói igényekhez igazodva rendkívüli tempóban bővül a polietilén-tereftalát (PET) feldolgozása is, az év végére elérte a 110,8 ezer tonnát, ez 86,5 százalékos ugrás a 2010-es adathoz képest. A PET aránya a hazai összes felhasználásban 10,7 százalék volt, 1,4 százalékkal nagyobb a világátlagnál. A PET döntő többségéből Magyarországon üdítőital, ásványvíz, olaj, ecet, bor, sör, valamint gyógyszerek, étrend-kiegészítők és háztartási vegyszerek palackja készül. A PET-fólia gyártásába több cég is belevágott, tavalyi együttes termelésük 17,1 ezer tonna volt, míg az öt évvel ezelőtti csupán 1,3 ezer tonna.

A legnagyobb, tehát a tízezer tonnán felüli felhasználású műanyagipari vállalatok száma évek óta 25 körül mozog, jól mutatva a hazai ipar koncentrációját. Listájukon a cégek jól őrzik a pozíciójukat, de kisebb változások azért történtek: jelentősen előrelépett tavaly a Tama Hungary Kft., és belépett a legnagyobbak sorába az Eurofoam Magyarország Kft.

A műanyagipari vállalatok tavalyi importja a 2017-es 989,3 ezer tonnáról 1051,1 ezer tonnára, azaz 6,2 százalékkal nőtt. Az alapanyag behozatala és a felhasználás volumene csaknem teljesen lefedte egymást. Két éve még 1,9 százalékkal nagyobb volt az import a belföldi igényeknél. 2007 óta az előállított alapanyag jelentős hányadát, több mint 80 százalékát exportálják, az arány 2016 óta 100 százalék, ennyi volt 2018-ban is.

Az MMSZ jelentése szerint tovább bővülhet a hazai műanyagipar, például a debreceni BMW-üzem megrendelései és az egyre népszerűbb 3D-s nyomtatás által. Viszont a műanyagokkal szemben erősödő ellenszenvnek kedvezőtlen hatása is lehet. Ezért kérdéses, hogy a bővülés ellensúlyozhatja-e az egyszer használatos termékek tervezett betiltásából következő gyártáskiesést.

Jórészt alkatrészek

A műanyagipar, ezen belül elsősorban a műanyag-feldolgozás hagyományos háttérágazat. Növekedési lehetőségei erősen összefüggnek a gazdasági környezet alakulásával. A kibocsátott termékek java része nem önállóan, hanem alkatrészként jelenik meg. Szerepe a vegyiparban hangsúlyos: a statisztikák szerint mára mind a vegyipar, mind a műanyagipar túljutott a tíz évvel ezelőtti általános válságon. A műanyagipar részesedése az egész iparon belül növekvő pályára állt, aránya 2012 óta 6 százalék fölötti, tavaly 6,3 százalékot tett ki.