A 2014–2020-as uniós ciklus támogatásai lényegében elfogytak, a 2021–2027-es időszak főbb EU-s fejlesztési irányvonalai pedig csak jövő nyáron, ősszel válhatnak ismertté, ezért addig a magyar cégek a hazai pályázati forrásokra támaszkodhatnak, főként az innováció területén – mondta a Világgazdaságnak Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Rávilágított, hogy a piac most elsősorban a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) által kiírt 45 milliárd forintos pályázat eredményeit várja, amelynek a célja a vállalkozások versenyképességének javítása piacorientált kutatás-fejlesztési és innovációs projektjeik támogatásával.
A várakozások szerint novemberben kihirdethetik a nyerteseket, akikkel decemberben a támogatói szerződéseket is aláírhatják.
A MAPI vezérigazgatója előrebocsátotta: a 2021–2027-es ciklusnak is a hatékonyságnövelés, a képzés és az innováció áll majd a középpontjában, egyúttal jelzésértékű, hogy a magyar állam az eddiginél 25 százalékkal többet fordít kutatás-fejlesztésre: a jövő évi költségvetésben 32 milliárd forint a többletforrás.
Ha leépít, netán megszűnik egy üzem, az azt jelenti, hogy nem elég hatékony a gyártás
– mutatott rá Essősy Zsombor.
A szabad munkaerő véges, ezért ha például elküld ezer embert egy autóipari vállalat, az érintett dolgozóknak a folytatásban már nem kétkezi munkában, hanem gépkezelésben kell gondolkodniuk. Úgy véli azonban, hogy nemcsak a járműiparban növelhető a hatékonyság, hanem az utóbbi időben kiválóan teljesítő építőiparban vagy turizmusban is. A falazás idővel éppúgy automatizálható, mint a szobafoglalás, vagyis hamar kiderülhet, hogy amit eddig nyolcan-tízen végeztek el, arra a munkára valójában két-három ember is elegendő. A termelővállalatoknak kell a legnagyobbat lépniük a magasabb hozzáadott érték előállítása felé, ezen a téren a szolgáltató szektor sokkal jobban áll.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
