Cégvilág

Még több alvó vállalkozás morzsolódik le

A hatékonyságnövelésen áll vagy bukik a hazai kkv-k sikere, 2020-ban már csak az a cég maradhat egy multinacionális vállalat beszállítója, amely képes alacsonyan tartani a költségeket, és hamar beépíti az innovatív megoldásokat a termelésébe.

A cégalapítási kedv terén kétségtelenül hullámhegynek tekinthető az elmúlt év, de árnyalja a képet, hogy az egyszerűsített vállalkozói közismertebb nevén az eva kivezetése 10-15 ezer céget biztosan érint – mondta a Világgazdaságnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

Hozzátette, hogy a rendszerből kieső evások jókora része nem aktív tagja a versenyszférának, sok esetben csak bejegyzett, de ténylegesen nem működő vállalkozások tűnnek el a süllyesztőben, amelyeket a tulajdonosaik egy ideje már a sorsukra hagytak.

Emellett a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a is torzítja a számokat az MKIK elnöke szerint, hiszen legalább 50-100 ezer katás tartalmilag nem felel meg a vállalkozói létnek, mégis ezt az adózási módot választotta, mert ez a legolcsóbb.

Fotó: Új Dunántúli Napló

Viszonyításképp az Opten adatai szerint tavaly több mint 29 ezer cégalapítást tett közzé a cégbíróság – az elmúlt öt év legmagasabb érté­két –, miközben csaknem 35 ezer cégtörlést jelzett. A cégek száma tehát összességében csökken, de többségében a céginformációs szolgáltató szerint is az alvó vállalkozások szűnnek meg.

A rendszerváltás óta valamennyi kormánynak megvolt a maga kkv-stratégiája. Parragh László szerint arra a kérdésre csak évek múltán lehet majd választ adni, hogy a mostani eléri-e a kívánt célt. Mindenesetre biztató, hogy a vállalkozói működéshez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése, az adóadminisztráció egyszerűsítése áll a fókuszban, de fontos eleme a kkv-k finanszírozáshoz jutása, valamint az innovációs és digitális teljesítmény erősítése is.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatják

MKIK kkv stratégia Parragh László
Kapcsolódó cikkek