Mintegy 8,3 milliárd forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki tavaly a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a magyarországi piac szereplőire – közölte a hivatal a Világgazdaság megkeresésére. Az összeg csaknem 50 százalékkal haladja meg a 2018-as, 5,6 milliárd forinthoz közeli adatot, és az elmúlt öt év legmagasabb értékének számít. A növekedésben nagy szerepe volt az év végi bírságolási hajrának, hiszen decemberben a négyszer is milliárdos retorziót vetett ki.
A büntetések mértéke alapján 2019-ben a fogyasztóvédelmi ügyek voltak túlsúlyban. A legnagyobb bírságot a Telenor Magyarországnak kell fizetnie: a távközlési társaságnak 1,8 milliárd forintjába került a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata.
Igaz, a cég nem fogadta el a határozatot, és közigazgatási pert helyezett kilátásba.
Hasonló tárgyban rótt ki a GVH 1,2 milliárd forintot a Facebookra is. A második legnagyobb, 1,6 milliárd forintos szankcióval egy kartellt sújtott a versenyfelügyelet, bár ez a tétel hét vállalkozás között oszlik meg.
A GVH által beszedett bírságok egésze a központi költségvetésbe kerül. Mivel a versenyhivatal a vonatkozó előírások értelmében az állami követelésekről és azok teljesüléséről vezet folyamatos nyilvántartást, nem az éves összesítésű adatokról, nincs arról kimutatása, hogy a 2019-ben kiszabott büntetésekből mennyi folyt már be.
Van viszont statisztikája a befizetések éves alakulásáról: eszerint tavaly 4,36 milliárd, tavalyelőtt 6,65 milliárd, 2017-ben pedig 3,24 milliárd forint érkezett a GVH számlájára.
A hatóság nemcsak beszed bírságokat, hanem adott esetben vissza is fizeti őket, hiszen az elmarasztalt vállalkozások többször bíróság előtt megtámadják a versenytanács határozatait, gyakran sikerrel. A 2019-es döntésekből eddig 21-gyel szemben indult közigazgatási per, 2018-ban 26 ellen.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatják