Minimum 50 százalékkal eshet idén a rövid távú autókölcsönzés a 2019-ben elért, rekordnak számító 30 milliárdos árbevételről, ha az év végéig kitart a jelenlegi helyzet – erről Sződi János, a Magyar Autókölcsönzők Szövetségének (MAKSZ) elnöke, az Avalon Rent A Care ügyvezetője beszélt a Világgazdaságnak. Elmondta, hogy tavaly még mintegy 7000 bérautót használtak Magyarországon, és több mint 300 ezer bérleti szerződést kötöttek, de még a január is kifejezetten jól indult – pedig az még nem is a főszezon –, a forgalom éves bázison 20-50 százalékkal nőtt. A bővülés februárra 5-10 százalékosra mérséklődött, majd március második felében a turizmussal együtt összeomlott.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 90-95 százalékos mínuszt regisztráltak,
az ottani szolgáltatók 2019-ben még napi 600-700 autóbérlést bonyolítottak le. A vidéki autókölcsönzők is 60 százalék körüli esésről számoltak be a MAKSZ-nak.
Ez a mérték már nem kezelhető költségracionalizálással
– mutatott rá az elnök.
Fotó: Kallus György / VG
A szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma meghaladja az 1100-at, ezek a munkahelyek mind veszélybe kerültek. A lényegében a turizmusra épülő szegmens fennmaradását a bürokratikus akadályok, illetve furcsa módon a szereplők előregondolkodása is nehezíti. A rövid, illetve a hosszú távú bérlés azonos TEÁOR-szám alatt fut. Az utóbbi adja a tevékenység 80 százalékát, ráadásul operatív lízingnek minősül, ami egy gépkocsi-finanszírozási forma, és semmi köze az idegenforgalomhoz. Ezért a járulékelengedések megállapításakor úgy tűnhetett a döntéshozóknak, hogy ezt az ágat nem indokolt bevonni a kedvezményezetti körbe. Ugyanakkor a rövid és a tartós bérletet az elszámolás alapján már könnyű különválasztani: az előbbi ugyanis 80 százalékban külföldieket érint, e tevékenység bevételét exportként kell elkönyvelni.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
