A 100 legnagyobb bruttó hozzáadott értéket előállító magyarországi vállalat közül 67 nyújtott be legalább egy iparjogvédelmi bejelentést a megalakulása óta
– derült ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) tanulmányából.
A cégek közül
- 57 nyújtott be védjegybejelentést,
- 38 szabadalmi bejelentést,
- 6 pedig formatervezésiminta-oltalmi bejelentést.
- 22 viszont szabadalmi és védjegybejelentést is tartalmazó iparjogvédelmi portfólióval rendelkezett.
- 6 továbbinak három oltalmi formát magába foglaló portfóliója volt.
Az SZTNH 33 cégnél ugyanakkor nem talált semmilyen iparjogvédelmi tevékenységet. Ezek többségükben multinacionális cég hazai leányvállalatai, így minden bizonnyal az anyacég vagy a cégcsoport egy másik tagja kezeli a szellemi tulajdonjogokat.
A Top100-as mezőnyben ez az 5 cég volt a legaktívabb a bejelentések száma szerint:
- Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. (8984 szabadalom, 4277 védjegy, 5 formatervezésiminta-oltalom)
- Sanofi-csoport (6945 szabadalom, 395 védjegy, 17 formatervezésiminta-oltalom)
- Egis Gyógyszergyár Zrt. (3429 szabadalom, 2136 védjegy, 1 formatervezésiminta-oltalom)
- Teva Gyógyszergyár Zrt. (1563 szabadalom, 245 védjegy)
- MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (271 szabadalom, 291 védjegy, 12 formatervezésiminta-oltalom
A bejelentések számát tekintve a szabadalom áll az első helyen. A cégek összesen 21 902 szabadalmi bejelentést tettek szerte a világban. Jóval szerényebb a védjegybejelentések száma (8 827), a formatervezésiminta-oltalmaké pedig elenyésző mértékű volt (37).
A szabadalom esetében mindössze 5 cég birtokolja a bejelentések 97 százalékát, a védjegyeknél pedig 7 vállalat fed le csaknem 90 százalékos részt. A vizsgált piaci szereplők földrajzi tekintetben széles körű iparjogvédelmi aktivitást folytatnak: 114 ország esetében mutatott ki hazai érdekeltséget az SZTNH.
Ugyanakkor a szabadalmi bejelentéssel rendelkező cégek fele mindössze egyetlen országban kívánt oltalmat szerezni, döntően Magyarországon. Ugyanez az arány volt igaz a formatervezésiminta-oltalmak esetében is. A védjegyeknél ennél jóval kevesebb vállalat – minden ötödik – érdekeltsége korlátozódott egyetlen földrajzi területre.
Európában történt a legtöbb iparjogvédelmi bejelentés. Az Európai Unió tagállamainak aránya
- 91 százalék a formatervezésiminta-oltalmaknál,
- 56 százalék a szabadalmaknál
- 48 százalék a védjegyeknél.
Jelzésértékű, hogy a magyar nagyvállalatok számára gazdasági szempontból kiemelt jelentőségűek a kelet-európai, a kaukázusi és a közép-ázsiai országok. A hazai vegyipari vállalatok az elsődleges bejelentők ezeken a területeken, de mezőgazdasági, távközlési és légi személyszállító cég is van közöttük.
Az Ázsiában védjegybejelentést benyújtó cégek általában az egész kontinensen széles üzleti érdekeltséggel rendelkeznek és aktivitásukat a vizsgált négy évben, 2015 és 2019 között is növelték.
A szabadalom esetében a vizsgált hazai cégek a legtöbb ügyet Magyarország után a szomszédos Ausztriában, valamint a jelentősebb piacokkal rendelkező, elsősorban fejlett európai és észak-amerikai országokban indították. Ezzel szemben a legtöbb védjegybejelentés a volt Szovjetunió területén levő államokat célozta meg (elsősorban ugyancsak a vegyipari cégek révén), a formatervezésiminta-oltalmak döntő többsége pedig az EU-tagállamokat érintette.
Magyarországon évi 700 milliárd forintot költenek kutatás-fejlesztésre. A szellemitulajdon-intenzív ágazatok adják Magyarország GDP-jének közel felét, a foglalkoztatásnak pedig majdnem a harmadát, ami túlszárnyalja az Európai Unió átlagát is. A szellemi tulajdon védelmének fontosságát felismerő legnagyobb hazai vállalatok egyre tudatosabban alkalmazzák ezeket az iparjogvédelmi eszközöket. Ennek ellenére a hazai cégek aktivitása a területen továbbra is rendkívül koncentrált, azaz a vizsgált körből mindössze pár vállalat kezében összpontosul a bejelentések döntő többsége
– hangsúlyozta Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.
