Orosz-ukrán háború: Keleten a helyzet változatlan
Ukrajna készül a jövő évi költségvetés vitájára. A szépséghiba, hogy ennek a költségvetésnek alig van saját bevételi oldala. A nagy tételekről, a 140 milliárd dolláros „helyreállítási támogatás” címen adott, nagyrészt hitelekből álló EU-fedezetcsomagról nincs megállapodás. És egyelőre szó sincs „helyreállításról”, hiszen az orosz–ukrán háború továbbra is folytatódik az 1200 kilométeres frontvonal mentén.
Esnek a kőolajárak a világpiacon. Elemzők ezt két tényezővel hozzák összefüggésbe.
- Túlkínálatot érzékelnek a világpiacokon.
- Az amerikai–orosz tárgyalások felújítása reményt kelt az ukrán háború befejezésére.
Oroszország legfőbb szövetségese, Kína tartja magát a jövő évi növekedési sarokszámhoz. Peking jövőre évi 5 százalék körüli bővülést tervez, ez a fejlett nyugati államok, kiváltképpen Nyugat Európa tervezett bővülésének a kétszerese.
Peking teljesen át akar állni az elektromos meghajtású járművekre, ezért dömpingáron igyekszik elárasztani a világot olyan belső égésű motorokkal meghajtott járművekkel, amelyeket nem tud eladni a belső piacokon. A kínai lépést elemzők a Nyugat-Európa gazdasága elleni újabb támadásként értékelik.
Putyin és Witkoff: nincs áttörés az orosz–ukrán háború rendezésében
Vlagyimir Putyin oroszországi elnök és Steve Witkoff, az amerikai elnök megbízottja Moszkvában „nagyon hasznos, konstruktív és roppant tartalmas tárgyalásokat folytatott” – tájékoztatott Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója. Viszont az illetékesek nem jelentettek haladást, áttörést a tárgyalásokról.
A felek – legalábbis a látszat és elemzők szerint – ugyanolyan távol állnak a tűzszüneti, majd a közvetlen orosz–ukrán tárgyalási szakasztól, mint a Witkoff-út előtt.
A tárgyalásokon jelen volt Jared Kushner, Trump elnök veje is.
Az Interfax hírügynökség szerint Putyin visszavágást helyezett kilátásba, miután az ukrán tengeri drónok csapást mértek orosz árukat (napraforgóolajat) szállító hajókra. Az orosz elnök szerint Ukrajnát elvághatják fekete-tengeri kikötőitől, a tengerparti területeitől. Ismeretes, hogy évekkel korábban orosz források kiszivárogtatták Moszkva „nagy tervét” az ukrajnai helyzet megoldására. Ebben szerepelt, hogy
- az átlagosan mintegy 100 kilométer szélességűre tervezett „biztonsági zónát”
- a három határ (Ukrajna, Belorusszia, Oroszország) térségétől
- meghosszabbítanák a Fekete-tenger mentén egészen a román határig, Iszmailijáig.
- Ehhez legalább még két, jelenleg ukrán ellenőrzés alatt álló megye elfoglalása lenne szükséges.
Putyin egyelőre nem terítette lapjait
A mostani Putyin-utalás talán azt sugallja, hogy a béketárgyalások miatt (nehogy azokat megzavarják) Moszkva levette az aktív napirendről a beígért „biztonsági zóna” létrehozását. Ugyanakkor a fentinek ellentmondva az orosz elnök újságírókkal beszélgetve utalt rá, hogy „ennek a megoldásnak a valószínűsége növekvőben van”.
Putyin szavaira Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter adott igen kemény választ. Szerinte az orosz vezető folytatni akarja a háborút, nem komolyak a tárgyalási szándékai. Amerika NATO-szövetségesei is háborognak. Egyre jobban zavarja őket, hogy a NATO-t, miként ez EU-t vagy Európa egészét, nem vonják be a tárgyalásokba. Elemzők szerint ez akár jó hír is lehet, mert úgy vélik, azt bizonyítja, hogy
Moszkvának nincsenek tervei Nyugat-Európa, a NATO megtámadására.
Ha viszont a NATO merészkedne keletre, akárcsak Ukrajnába, az oroszországi katonai elemzők szerint vereséget szenvedne.
- Oroszország fölényben van a NATO-val szemben
- a nukleáris fegyverzet,
- a harckocsik,
- a csöves és rakéta tüzérségi eszközök és
- a lég-rakétavédelmi rendszerek terén egyaránt – legalábbis Moszkvában ezt gondolják.
Hatalmi harcok Kijevben, régi-új szereplő bukkant fel
Ukrajnában nincs érdemi mozgás a korrupció elleni harcban sem.
Zelenszkij „Ukrajna helyreállításának tanácsosává” nevezte ki Szvetlana Markarovát, egykori miniszterelnök-helyettest, volt amerikai nagykövetet, akit befolyásos politikusok már az elnöki iroda új vezetői posztján látnak.
Andrij Jermak az elnökkel régi baráti viszonyt ápoló, erős korrupciógyanúba keveredő, előző irodavezető botrányos körülmények között távozott. Zelenszkijék azon kívül, hogy menjen ki közkatonának a frontra, semmit sem ajánlottak fel neki – legalábbis az ukrán média szerint.
Keleten a helyzet változatlan
A fronton, a hadi helyzetben az elmúlt napokban nem történt alapvető változás. Az orosz erők enyhe fölényben maradtak, és folytatták a Donbászban a területszerzést, az utánpótlási vonalak, a környező települések támadását.
Az ukrán ellencsapások mélyen Oroszország belsejében történtek, elsősorban energiaipari létesítményeket támadtak.
A legtöbb ukrán drónt Belgorod körzetében semmisítette meg az orosz légvédelem. A december 2. és 3. közti éjszakán 102 ukrán repülőgép típusú (merevszárnyú) drónt lőttek le Oroszország felett – jelentette a moszkvai védelmi minisztérium. Mindkét oldal publikálta a saját támadása adatait. Ezek hitelességét azonban szinte lehetetlen ellenőrizni.
