BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Titokzatos kastélyt rejt a nógrádi erdő, még Mikszáth Kálmán is harcolt érte: fotók bizonyítják, milyen szörnyű állapotban van

A borsosberényi Makkos-vadászkastély ma már omladozó falaival, lehulló vakolatával inkább szomorú látványt nyújt.

Mocsáry Ödön borsosberényi birtokos 1880-ban építtette ezt a nem is olyan kicsi, egykoron kifejezetten impozáns épületet. Mivel egyik fia, László tehetséges festő volt, külön műtermet is kialakított számára a vadászkastélyban, ahol talán még most is érezhető az a különleges hangulat, amely valaha alkotásra ösztönözte az ott élőket – írja  Nool.

kastély
Így néz ki ma a kastély / Fotó: Nool

A kastély később Mocsáry Ödön másik fiának, Sándornak az öröksége lett. A Mocsáry család egyébként az 1928-ig Bocsár, majd 1956-ig Bocsárlapujtő nevet viselő, mai Karancslapujtőről származik, nevük is a település régi nevéből ered.

Érdekesség, hogy 

a birtok határát Mikszáth Kálmán szomolyapusztai földje érintette, amelyet a magyar nemzettől kapott ajándékba negyvenéves írói jubileuma alkalmával.

A két család között később birtokvita is kialakult – mintha a vidék maga sem bírta volna eldönteni, kihez kötődik erősebben.
Mocsáry Ödön birtoka halála után a fiaira szállván kettéoszlott. Mocsáry Sándor birtoka lett Szomolyapuszta, a vasúttól fölfelé egészen a szomolyai útig – az úgynevezett Possadt –, a szőlők tetején lévő földek, Eresztyén, a Valikai rét, az erdő egészen fel Hugóvilláig – benne a Makkos-kastély –, és a nagyoroszi gróféval volt határos a területe. Szomolyapusztán állt egy kastélya, két hosszú istálló és két sorban a cselédházak.

Mocsáry László pedig a vasúttól a falu felé nyúló területet örökölte, egészen a mai temetőig. Így ő birtokolta a későbbi tsz-majort, az óvoda területén álló, a mainál sokkal nagyobb kastélyt, ahol az intéző lak állt. A háború előtt tovább forgácsolódott a Mocsáry-birtok. Mocsáry László eladta területének egy jó részét gróf Hertelendy Eleonórának, ő azonban nem sokáig maradt meg Borsosberényben. Birtokait eladogatta, nagyrészt Horváth Dezsőnek, akitől aztán az államosítás során elvette azokat a magyar állam – fejtette ki megkeresésünkre Végh József nyugat-nógrádi helytörténész a Makkos-vadászkastély történelmi hátterét. 

Az egyik legszebb kastély sorsa megoldódott 

Hónapokon át tartó tárgyalások, bizonytalanság és háttérmunka után végleg eldőlt, ki veheti át a szabadkígyósi Wenckheim-kastély üzemeltetését. A történelmi épület fenntartását Békés vármegye kapta meg, miután zöld utat kapott az a pályázat, amelyet a vármegye Szabadkígyós önkormányzatával együtt nyújtott be. A döntést elsőként dr. Takács Árpád, Békés vármegye főispánja jelentette be Facebook-videójában, kiemelve: a közösség és a szakmai összefogás ereje tette lehetővé, hogy a kastély „végre hazataláljon” – írta a Beol.

A kastély sorsa hosszú hónapok óta kérdéses volt. Korábban a hódmezővásárhelyi önkormányzat nyerte el a működtetés jogát, ám idén március végén a tulajdonba adási folyamatot az Építési és Közlekedési Minisztérium felfüggesztette. Ezzel újra nyitottá vált a kérdés, ki és milyen formában veheti át a műemlék fenntartását.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.