BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Titokzatos kastélyt rejt a nógrádi erdő, még Mikszáth Kálmán is harcolt érte: fotók bizonyítják, milyen szörnyű állapotban van

A borsosberényi Makkos-vadászkastély ma már omladozó falaival, lehulló vakolatával inkább szomorú látványt nyújt.

Mocsáry Ödön, borsosberényi birtokos 1880-ban építette ezt a nem is olyan kicsi, egykoron kifejezetten impozáns épületet. Mivel egyik fia, László tehetséges festő volt, külön műtermet is kialakított számára a vadászkastélyban, ahol talán még most is érezhető az a különleges hangulat, amely valaha alkotásra ösztönözte az ott élőket – írja  Nool.hu.

kastély
Így néz ki ma a kastély / fotó: Nool.hu

A kastély később Mocsáry Ödön másik fiának, Sándornak az öröksége lett. A Mocsáry család egyébként az 1928-ig Bocsár, majd 1956-ig a Bocsárlapujtő nevet viselő mai Karancslapujtőről származik, nevük is a település régi nevéből ered.

Érdekesség, hogy 

a birtok határát Mikszáth Kálmán szomolyapusztai földje érintette, amelyet a magyar nemzettől kapott ajándékba 40 éves írói jubileuma alkalmával.

A két család között később birtokvita is kialakult – mintha a vidék maga sem bírta volna eldönteni, kihez kötődik erősebben.
Mocsáry Ödön birtoka halála után a fiaira szállván, kettéoszlott. Mocsáry Sándor birtoka lett Szomolyapuszta, a vasúttól fölfelé egészen a szomolyai útig – az úgynevezett Possadt –, a szőlők tetején lévő földek, Eresztyén, a Valikai rét, az erdő egészen fel Hugóvilláig – benne a Makkos-kastély –, és a nagyoroszi gróféval volt határos a területe. Szomolyapusztán állt egy kastélya, két hosszú istálló, és két sorban a cselédházak.

Mocsáry László pedig a vasúttól a falu felé nyúló területet örökölte, egészen a mai temetőig.Így ő birtokolta a későbbi Tsz-majort, az óvoda területén álló, a mainál sokkal nagyobb kastélyt, ahol az intéző lak állt. A háború előtt tovább forgácsolódott a Mocsáry birtok. Mocsáry László eladta területének egy jó részét gróf Hertelendy Eleonórának, ő azonban nem sokáig maradt meg Borsosberényben. Birtokait eladogatta, nagyrészt Horváth Dezsőnek, akitől aztán az államosítás során elvette azokat a magyar állam – fejtette ki megkeresésünkre Végh József, nyugat-nógrádi helytörténész a Makkos-vadászkastély történelmi hátterét. 

Az egyik legszebb kastély sorsa megoldódott 

Hónapokon át tartó tárgyalások, bizonytalanság és háttérmunka után végleg eldőlt, ki veheti át a szabadkígyósi Wenckheim-kastély üzemeltetését. A történelmi épület fenntartását Békés vármegye kapta meg, miután zöldutat kapott az a pályázat, amelyet a vármegye Szabadkígyós önkormányzatával együtt nyújtott be. A döntést elsőként dr. Takács Árpád, Békés vármegye főispánja jelentette be Facebook-videójában, kiemelve: a közösség és a szakmai összefogás ereje tette lehetővé, hogy a kastély „végre hazataláljon” – írta a Beol.

A kastély sorsa hosszú hónapok óta kérdéses volt. Korábban a hódmezővásárhelyi önkormányzat nyerte el a működtetés jogát, ám idén március végén a tulajdonba adási folyamatot az Építési és Közlekedési Minisztérium felfüggesztette. Ezzel újra nyitottá vált a kérdés, ki és milyen formában veheti át a műemlék fenntartását.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.