A nagy AI-kérdés

Már három éve annak, hogy a ChatGPT valósággal ránk rúgta az ajtót. Az azóta eltelt időszakban a mesterséges intelligencia (AI) leuralta a mindennapjainkat, ha felhasználóként ódzkod(t)unk is a használatától, nem tudtunk úgy elolvasni egy újságot vagy egyszerűen csak böngészni a neten, hogy ne találkoztunk volna valamilyen formában az AI által előállított tartalommal, illetve annak szerepéről való elmélkedéssel. A tőzsdei eseményeket követők ennél is extrémebb letámadást élhettek meg, például az Nvidia sztoriján keresztül. De hova is jutottunk el ez alatt a rövid idő alatt?

A ChatGPT előretörése messze felülmúlta a korábbi tapasztalatokat. Gyakran idézett adat, hogy míg a Netflixnek tíz évre, a Spotifynak és a Facebooknak négy-négy évre volt szüksége ahhoz, hogy elérje a 100 milliós felhasználói állomhatárt, addig a ChatGPT-nek mindössze két hónap is elég volt, hogy összehozza ezt a bravúrt. Az OpenAI szolgáltatásának előretörése azóta is megállíthatatlan, mára 800 millió aktív felhasználóval rendelkezik. Ezen a hullámon tört előre az Nvidia is, amely gyakorlatilag monopóliumot épített ki az AI-infrastruktúra alapját jelentő csipek esetében. Persze nem csak ez a két cég van a piacon, az Alphabet, a Meta, a Microsoft is igyekszik kiaknázni a lehetőségeket, ám a közelmúltig nem igazán tudtak labdába rúgni. Az elmúlt időszakban viszont változni kezdett a széljárás, a rózsaszín köd oszlani kezdett, és felerősödött a kritikus kérdéseket feltevők hangja.

Még nincs lejátszva az AI-verseny

Elsőként azt tapasztalhattuk, hogy élénkül a verseny a nagy nyelvi modellek (LLM) esetében, a ChatGPT egyre több és erősebb kihívót kap. Először talán a kínai DeepSeek megjelenése érte el az ingerküszöböt (különös módon azóta szinte semmit sem hallani erről a kezdeményezésről), de az Alphabet megoldása is jelentős sikereket könyvelhetett el. Olyannyira igaz ez, hogy 

Ez pedig erőteljes váltás attól a cégtől, amely eddig megkérdőjelezhetetlenül dominálta a piacot. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy az AI-verseny továbbra sincs még lejátszva, a jövőben tovább fokozódhat. A kihívók előrelépése felhasználói oldalról egyértelműen pozitív: a versenyhelyzet innovációra készteti a cégeket, így a fogyasztók jobb szolgáltatásokat kaphatnak, ráadásul az árazás is kedvezőbb lehet. A befektetők fejében viszont felvillanhat a figyelmeztető jelzőfény: megtérülnek-e majd a jelenlegi beruházások, ha a jövő ennyire bizonytalan, és a verseny csak erősödni fog? Márpedig jelenleg óriási összegek mennek el az infrastruktúra kiépítésére. 

Az OpenAI egymagában 1400 milliárd dollárt tervez elkölteni a számítási kapacitás bővítésére a következő nyolc évben. Csak hogy kontextusba helyezzük ezt a számot: az OpenAI évesített árbevétele a várakozások szerint idén 20 milliárd dollár körül alakulhat. A versenytársak kissé könnyebb helyzetben vannak, bár a beruházások emelkedése az ő esetükben is rányomja a bélyegét a cég megítélésére. A megtérülési ráták elmaradása nyomás alá helyezheti a részvényárfolyamokat, még az olyan óriáscégek esetében is, mint az Alphabet vagy a Meta, akik egyébként más tevékenységeikből származó bevételeikkel tudnák ellensúlyozni a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez kapcsolódó készpénzkiáramlást.

Hol tart valójában a mesterséges intelligencia terjedése?

Korábban már említettük, hogy a ChatGPT körülbelül 800 millió aktív felhasználóval rendelkezik, a Geminié (Alphabet) az utóbbi hónapokban 650 millióra emelkedett. Ezen számok mögött különböző előfizetési csomagok húzódnak meg, szignifikáns részük pedig ingyenes, nem fizető felhasználó. Márpedig ahhoz, hogy a befektetések megtérüljenek, jelentősen növelni kellene a bevételeket, amit leginkább az üzleti ügyfelek bevonásával lehetne megtenni. És éppen ez az a pont, ahol egyelőre elmaradt az áttörés, sőt… 

Az amerikai Consesus Bureau legfrissebb felmérése szerint az amerikai cégek 11 százaléka használja az AI-t áruk vagy szolgáltatások előállításához. Ez visszaesést jelent a 12 százalékos csúcshoz képest, miközben az is aggodalomra adhat okot, hogy a legnagyobb csökkenést a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek esetében mérték. Az indok sokrétű lehet: gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi „háború”, az alapvetően magas kamatkörnyezet stb. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy ami ma stagnálásnak tűnik, az holnap is az marad, legalábbis ezt mutatják a történelmi analógiák. Példának okáért a számítógépek ’90-es években látott robbanásszerű terjedését is megelőzte egy pangási időszak a ’80-as években. 

Ezt viszont még nem látjuk, és ez tükröződik a részvényárfolyamokban is. A Goldman Sachs még 2023-ban nevezte meg azt az 50 társaságot – köztük olyan nevekkel, mint a Walmart, H&R Block, Pinteres, News Corp stb. –, melyek hosszú távon a legnagyobb nyertesei lehetnek az AI megjelenésének. A bank által összeállított, egyenlő súlyozású portfólió a közelmúltig követte a piacot, az idei évben azonban szignifikánsan alulteljesíti a benchmarknak számító S&P 500 indexet, ami úgy is interpretálható, hogy a befektetők jelenleg nem látják, hogy ténylegesen megvalósulna az a növekedés, illetve produktivitásjavulás, amit elvárnak az AI megjelenésétől.

Az AI-infrastruktúrára fókuszáló vállalatok (félvezetőgyártók, felhőszolgáltatók, adatközponti REIT-ek, hardver- és berendezésgyártók, biztonsági szoftverekkel foglalkozó és közüzemi vállalatok) teljesítménye kiemelkedik a mezőnyből, ugyanakkor a ChatGPT megjelenése óta az AI-bevételre fókuszáló szoftverfejlesztők és IT-szolgáltatók is duplázni tudtak. Ezzel szemben a felhasználói oldal részvényei – ahol a legnagyobb hatékonyságjavulás lenne várható a mesterséges intelligencia bevezetésével – jóval elmaradnak teljesítményükben a másik két indextől.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban ma több kérdés van nyitva, mint amit eddig sikerült megválaszolni. Befektetői szempontból viszont ezek a megválaszolatlan kérdések kockázati forrásokat jelentenek. 

• El fogja-e hozni az AI a hatékonyságjavulási boomot, vagy a jelenlegi elvárásaink túlzónak fognak találtatni? 
• Megtérülnek-e valaha ezek a beruházások, vagy csak az ablakon öntjük ki a pénzt?
• De a legfontosabb kérdés, hogy végül mely cégek lesznek a tényleges nyertesei a szemünk előtt zajló folyamatoknak. Lehet, hogy még nem is ismerjük őket…