A Daikin 1991 óta van jelen Magyarországon, az éves árbevétele a legutóbbi üzleti évben 20 százalék feletti növekedéssel már elérte a 18,2 milliárd forintot
– ismertette Zuggó Balázs ügyvezető igazgató. Kifejtette, hogy a cég magyarországi bővülését hűen tükrözi: a március 31-én zárult üzleti év 70 fős létszámához képest ma már 90-en dolgoznak a Daikin hazai telephelyein, az irodaházban, illetve a márkaboltban.
Duplázódó hőszivattyúpiac pár éven belül
Az európai hőszivattyúpiacról elmondta, hogy tavaly 34 százalékos növekedéssel kétmillió hőszivattyú talált gazdára. A dinamikus bővülés mellett három fő érv szól:
Ezzel összefüggésben az újabb duplázásra várhatóan nem kell sokat várni, 2025-re négymillió darab hőszivattyú értékesítése a realitás.
Itthon eleve jelentős, 300 százalékos érdeklődés mutatkozik idén a levegő-víz hőszivattyúk iránt, a rezsicsökkentés átalakításának július 22-i bejelentése óta azonban ez az arány is felkúszott 660 százalékig a Daikin márkaboltjában.
Az érdeklődésnél jóval megfoghatóbb azonban a tényleges keresletváltozás,
a rendelésállomány idén eddig 100 százalékkal ugrott meg, a július 22-i bejelentések óta pedig 161 százalékkal.
Érdekesség, hogy eközben a levegő-levegő hőszivattyúk (vagyis a split klímák) iránti kereslet brutálisan visszaesett. Bár az év elejétől nézve plusz 30 százaléknál járunk, a rezsicsökkentés részbeni kivezetése óta 67 százalékos mélyrepülésnek lehetünk tanúi.
A folytatásban a majd 4,5 milliós magyarországi lakóingatlan-állományról Szalai Gabriella fenntarthatósági szakértő elmondta:
3,85 millió lakott, használt ingatlant tartunk számon, csak az elmúlt öt évben 100 ezer új lakás épült.
Rávilágított, hogy a lakott lakások energiaellátásához felhasznált elsődleges tüzelőanyag a mai napig a földgáz, márpedig annak csaknem a 80 százaléka importból származik. Különböző grafikonok, táblázatok használatával mutatott rá a szakember, hogy 2,35 millió lakás függ a gázellátástól, ráadásul 1,7 millió háztartás csak földgázt használ.
Kiemelkedő a lakosság energiafogyasztása
A háztartások kiemelkedő energiafogyasztását Szalai Gabriella a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2020-as adataival támasztotta alá, amely az egyes ágazatok részesedését mutatja be a végső energiacélú felhasználásból. Ez alapján
- a lakosság súlya 35 százalék,
- a közlekedésé 25,
- az iparé is 25 százalék,
- míg a kereskedelmi és közszolgáltatásokra 15,
- a mezőgazdaságra pedig 4 százalék jut.
A fenntarthatósági szakértő szerint azért a hőszivattyú a megoldás az épületek karbonsemlegességéhez, mert olyan
megújuló energián alapuló technológia, a mely a fűtés és a melegvíz-előállítás elektrifikációja mellett számos további technológiai előnnyel is rendelkezik. Egyszerre képes energiatakarékos működésre, csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, miközben helyi emisszió sincs.
Szalai Gabriella szerint fontos szempont, hogy a szélesebb felhasználás csökkenti az energiakitettséget, de legalább ilyen lényeges a „háztáji” energiatermelés felhasználása és lekötése, a hálózati kiegyensúlyozásról nem is beszélve.
A fosszilis alapú fűtés nem kívánatos
Meglátása szerint az irány egyértelmű: a hőszivattyú-technológia a támogatott fűtési eszköz az Európai Unióban.
A fosszilis alapú fűtés nem kívánatos sem az uniós, sem a hazai szakpolitikában.
Ha a gyakorlatban nem is tiltják be a fosszilis energiahordozón alapuló fűtést egy adott tagállamban, a Fit for 55 és REPowerEU javaslatcsomag alapján 2024-től már nem lesz értelme azt uniós vagy állami forrásokból támogatni, hiszen az abból származó energiamegtakarítás nem lesz elszámolható kötelezettségként, 2027-től pedig a támogatását is megtiltanák.
A szakértő szerint a fűtésben évi 1,1 százalékkal kellene emelni a megújuló részarányt, 2030-ra pedig eljöhet a ténylegesen nulla emissziós épületek kora, amelyek nem okoznak helyszíni szén-dioxid-kibocsátást.
A fenntarthatósági szakértő szerint
30 millió új hőszivattyú kell 2030-ig, ebből tízmillió a következő öt évben.
Azonnali fűtési energiamegtakarítás érhető el
Pécsi István, a Daikin Hungary lakossági üzletágának vezetője pedig konkrét, gyakorlatias példákkal szolgált a fűtéskorszerűsítési megoldási javaslatok tekintetében. Kijelentette, hogy hőszivattyús technológia telepítésével azonnali fűtési energiamegtakarítás
érhető el, azonban az energetikai korszerűsítés nem kerülhető el.
Gyors döntés helyett rendszerszintű gondolkodás, nyílászárócsere, komplett hőszigetelés szükséges, érdemes a meglévő rendszerekre is támaszkodni azok optimális használatával.
A számos bemutatott eset közül egy 80 négyzetméteres, nem szigetelt, régi nyílászárós ingatlan esetében (köbméterenként 50 watt) a fűtési költség gázzal elérheti az 550 ezer forintot. Ugyanígy nem szigetelt ingatlannál, de nyílászáró csere után (köbméterenként 35-40 watt) ez 285 ezer forintra csökkenhet, nyílászárócsere és szigetelés után (köbméterenként 25-30 watt) pedig a gázfűtésnél maradva 160 ezer forintra.
