További két évig, 2024-ig még biztosan köti a fővárosi tulajdonú közszolgáltató cégeket a budapesti városvezetéssel aláírt bérmegállapodás. Amikor az alku 2021 nyarán megszületett a bérszövetséget alkotó szakszervezetek képviselői, valamint Karácsony Gergely főpolgármester között, még kedvezőnek tűnt dolgozói szempontból. 

A béremelés mértékét 2022 és 2024 között a minimálbér, illetve a garantált bérminimum változásához rögzítették.

Ennek értelmében a fővárosi közszolgáltató cégeknél kötelezően végrehajtandó éves béremelés meg kell hogy egyezzen az aktuális minimálbér- és garantált bérminimum-emelés százalékos mértékeinek számtani átlagával, amelyt ráadásul további 2 százalékos fejlesztést fejel meg.

20201109 BudapestLomtalanítás a Mester utca és környékén fotó: Keresztesi Balázs (KB)Metropol
Fotó: Keresztesi Balázs / Metropol

Több sebből vérzett, de örültek a béremelésnek

Ez a modell a bérmegállapodás első, tehát az idei évében 19,1 százalékos emelést tett lehetővé. Ebből kötelezően Budapestnek 15 százalékot kellett odaadnia a fővárosi munkavállalóknak, a fennmaradó 4,1 százalékos részről pedig tárgyalások folytak, mivel az egyezség értelmében a 15 százalékos küszöböt meghaladó mérték csak opcionális. Erről tehát egyeztettek is a felek, de a VG forrásai szerint a városvezetés széttárta a kezét, és általános pénzhiányra hivatkozva elzárkózott ettől a lehetőségtől.

Tudomásunk szerint a 15 százalékos alapbérfejlesztést, amely mintegy 15 milliárd forintba került, csak banki hitelből tudta előteremteni a főváros, s a hitelt az év végéig törlesztenie kell.        

Ennek terhe azonban a Karácsony-stáb vállát nyomja, a dolgozók örülhettek a döntésnek. Igaz, a 15 százalékos emelés értékét némiképp csökkenti, hogy 2021-ben abszolút elmaradt a bérfejlesztés a fővárosi cégeknél. A hároméves bérmegállapodásnak az is hozadéka volt, hogy lefektette: az egyes munkáltatók és a náluk működő szakszervezetek a minimálbérről szóló kormányrendelet kihirdetését követő harminc napon belül, de legkésőbb a tárgyév február 15-ig megállapodnak az adott évre vonatkozó bérfejlesztés végrehajtásáról. 

Senki nem gondolt az inflációra a fővárosban

Mindez azért lényeges, mert Budapest esetében gyakorta előfordult, hogy a béremelésekről valamikor tavasz végén, nyár elején született csak döntés.

Egy fontos szempontot nem vett figyelembe a hosszabb távra szóló bérmegállapodás: ez pedig az infláció.

A megállapodás értelmében a pénzromlás mértékét 2024 végéig teljes egészében a munkavállalók viselik, azt semmilyen formában nem kompenzálja a főváros. Így ha a minimálbér jövő évi alakulása alatta marad az inflációs szintnek, akkor nem fog teljesülni a budapesti közszolgáltató cégeknél fizetett bérek reálértékének megőrzése. 

Ahogy arról a VG is beszámolt, júliusban a Központi Statisztikai Hivatal 13,7 százalékos árindexet mért, amire utoljára 1998 augusztusában volt példa. A VG elemzői konszenzusa 13 százalékos inflációs ütemet prognosztizált, ettől is látványosan eltért a tényadat. A 16,7 százalékos maginflációs mutató kifejezetten rosszul mutat. Tovább rontja a képet, hogy a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal nőttek egy hónap alatt, illetve hogy csak az élelmiszerek kategóriájában éves bázison 27 százalékos drágulást mértek. 

A fővárosi cégeknél dolgozók januári 15 százalékos bérfejlesztését rég megette az infláció

–  állapította meg egyik forrásunk. A kilátások pedig borúsak, hiszen 2022 és 2023 egészében is bőven két számjegyű lehet a drágulás.

Nagyobb baj is lehet az ősszel, mint a drágulás

A bérmegállapodást hét fővárosi közszolgáltató írta alá, mások mellett a BKV, a BKK, a Budapest Közút Zrt. és az FKF munkavállalóit is tömörítő szakszervezetek. Együttesen mintegy 30 ezer munkavállalóról van szó. 

Úgy tudjuk, hogy az érdekképviseletek oldalán felmerült, hogy a három évig tartó alku ellenére kinyitják az infláció kérdését, és tárgyalni hívják a fővárost. 

A legkedvezőtlenebb forgatókönyv azzal is számol, hogy ha nem sikerült rendezni a helyzetet 2023 elejéig, felrúghatják a hároméves bérmegállapodást. Ugyanakkor a szakszervezetek többsége reális, és nem számít arra, hogyha még napirendre kerülne is az ügy, a városháza ki tudná pótolni a drágulás okozta értékcsökkenést. Pláne, hogy sokan egy őszi csődtől tartanak a fővárosi működésben.