A tavalyi év nagy technológiai meglepetése volt az OpenAI által kiadott chatbot, a ChatGPT, amely rövid időn belül meg is hódította a világot, mindezt azután, hogy a Meta két hét után kénytelen volt leállítani saját chatbotját, mivel az megállás nélkül értelmetlen válaszokat adott és történelmileg hiteltelen állításokat tett. A ChatGPT megjelenése utáni hónapban az OpenAI több száz új munkatársat toborzott, hogy a chatbot egy korábbi verzióját pontos válaszjavaslatokkal lássák el, ezzel fejlesztve a bot képességeit – olvasható a The New York Times cikkében.
Az új alkalmazottak úgy hatottak a ChatGPT-re, mintha egy seregnyi tanár rohamozott volna meg egyetlen diákot, a program pedig a bevitt adatokat, utasításokat és javaslatokat felhasználva egyre használhatóbbá vált. Az olyan chatbotok, mint a ChatGPT, már a mesterséges intelligencia egy új technológiai szintjét képviselik, képesek saját maguk fejlesztésére a bevitt adatok elemzésével. Ahogy a Google, úgy az OpenAI is éveken keresztül gyűjtötte azt a hatalmas mennyiségű adattömeget, amellyel végül megbombázták a programot.
Az adatok nagy részét az Egyesült Államokban és a világ más részein alacsonyan fizetett munkavállalók hatalmas csapatai gyűjti, elemzi, szortírozza és hozza létre. A chatbotok létrehozása során a vállalatok hasonló munkásokra támaszkodnak, bár igen magas számban beszélhetünk túlképzettségről.
Tavaly az OpenAI és egyik versenytársa, az Anthropic az Upwork webhelyen keresztül szabadúszó munkavállalókat toborzott az Egyesült Államokban, a Hugging Face pedig a Scale AI és a Surge adatkezelő vállalkozásokon keresztül tette ugyanezt.
Nazneen Rajani, a Hugging Face egyik kutatója azt nyilatkozta, hogy a munkások között egyenlően oszlik el a férfi-női arány, valamint, hogy 19-től egészen 62 éves korig terjed az életkoruk. Képzettségükről elmondta, hogy szakmunkástól kezdve doktori diplomásig előfordulhat mindenféle végzettségű dolgozó.
Az Államokban az átlagos bérezés az óránkénti 15 és 30 dollár közé tehető, más országokban előfordul, hogy ennél is kevesebb.
Ez a munka többórás monoton írást, aprólékos szerkesztést és értékelést igényel. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ez a tanítási technika még nem teljesen kiforrott. Bizonyos szempontból javíthatnak az adott chatbot hatékonyságán, de ronthatnak a teljesítményen.
A Stanford és a Berkeley egyetemek kutatói által végzett közelmúltbeli tanulmány azt mutatja, hogy az az elmúlt hónapokban az OpenAI technológiájának pontossága csökkent matematikai feladatok megoldása, számítógépes kódok generálása és az érvelés során. Ez lehet annak az következménye, hogy folyamatos emberi visszajelzésre alapul a fejlődése: minél több eshetőség, annál több hibalehetőség.
A kutatók egyelőre nem értik, miért, de ha a rendszert túlságosan ráhangolják egy témára, akkor pontatlan lesz az összes többiben.
A rendszer finomhangolása további torzításokat – mellékhatásokat – okozhat, amelyek miatt a rendszer váratlan irányba sodródhat
– nyilatkozta James Zou, a Stanford számítástechnika professzora.
Aggodalomra viszont nincs ok, mivel a kutatók találtak megoldást a problémára. Olyan algoritmusokat fejlesztettek ki, amelyek egyrészt adatelemzés útján tanítják a rendszert, miközben emberi oktatóktól kaphatnak útmutatást.
Az új hullámos chatbotok, mint a ChatGPT már a kezdetektől fogva megosztják a világot, mivel könnyen felválthatják az emberi munkaerőt olyan területeken, mint például a forgatókönyvírás, és befejezhetnek olyan irodalmi alkotásokat, amelyeket a szerző valamilyen okból nem tudott (még) megtenni.
Ilyen problémák miatt a Trónok harca írója, George R. R. Martin is beperelte az OpenAI-t, mondván, hogy a program ezzel szerzői jogokat sért.
Az olyan nagy vállalatok viszont, mint a Microsoft, profitképes beruházást látnak a ChatGPT-ben: a cég 10 milliárd dolláros megállapodást kötött az OpenAI-val. Céljuk, hogy továb fejlesszék a mesterséges intelligenciát, hogy kereskedelmi célokra használhassák.
