Szankciós haladékot kér a NIS finomítónak Szerbia és Magyarország
Joe Biden amerikai demokrata párti elnök két hete távozott adminisztrációjának „búcsúajándékai” közé tartozott, hogy szankciók alá vonták Szerbia egyetlen olajfinomítóját, a NIS-t, amennyiben azt nem vonják ki az orosz Gazprom kontrollja alól február 25-ig. Az ajándéknak még mindig nem találják a polcot Belgrádban, miközben a határidő közeleg, és a Bloomberg jelentése szerint most 90 napos halasztásért fordultak az illetékes amerikai hivatalhoz.
A szerb energiaminisztérium e-mailben közölte a Bloomberggel, hogy az amerikai pénzügyminisztériumhoz tartozó, a gazdasági szankciók menedzseléséért felelős ügynökséghez, az OFAC-hoz (US Office of Foreign Assets Control) fordultak, hogy kapjanak több időt
megtalálni a megoldást a tulajdonosi struktúrára és menedzsmentre, abból a célból, hogy biztosítsák az energiastabilitás terén stratégiai fontosságú vállalat folytatódó működését.
A jelentés szerint a halasztási kérelmet Magyarország is támogatja. A közlemény szerint sürgős elbírálást kértek az OFAC-tól, hogy elkerülhető legyen Szerbia nyersolaj- és olajszármazék-ellátásának megszakadása.
A Gazprom kezében van a szerbiai finomító részvényeinek többsége
Jelenleg a Gazprom csoport – a Gazprom Nyefty leánycég, illetve kisebb részben a fő vállalat – rendelkezik a NIS-részvényeinek többségével. A szerb állam kisebbségi tulajdonrésszel rendelkezik a finomítóban, és Aleksandar Vucic elnök korábban úgy nyilatkozott: el nem kobozzák az orosz tulajdont, de kivásárolnák a Gazpromot.
Az elnök már korábban is mondta, hogy hosszabb időre volna szükségük, most hivatalosan is kérték a halasztást.
Vucic és Orbán: új olajvezeték Szerbia és Magyarország között
Az új szankciókat január 10-én jelentették be. Alig több mint egy héttel később már Belgrádban tárgyalt a szerb elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő az amúgy is tartalmas energia-együttműködés még szorosabbra vonásáról.
A déli TurkSteam gázvezeték jelentőségét még inkább felértékelte, hogy január 1-jétől Ukrajna blokkolja az orosz gáz tranzitját területén keresztül Közép-Európába. A csúcstalálkozó kapcsán Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon ismertette bejegyzésében:
- a két ország 2027–2028-ra megduplázza az áramhálózatuk összekötésének kapacitását,
- véglegesítették a két országot összekötő olajvezeték megvalósíthatósági tanulmányát
- és februárban új fázisba lép a projekt megbeszélése Budapesten a szerb energiaminiszter részvételével.
Elkötelezettek vagyunk a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása mellett, amit az elmúlt fél évben, a magyar uniós elnökség során számos esetben előremozdítottunk – mondta az MTI tudósítása szerint Hankó Balázs hétfőn Budapesten a térség oktatási, kutatási és kulturális minisztereinek kétnapos tanácskozása előtt.
