Klímavita: alapvető jog-e légkondicionált lakásban élni?
Becslések szerint csak New Yorkban évente 350 ember hal meg az extrém hőség miatt, és a városvezetés hivatalos jelentése szerint a legnagyobb rizikófaktor a légkondicionáló hiánya a lakásban.
Ennek ellenére az amerikai otthonok 12 százalékában nem volt 2020-ban légkondicionáló – ez 12,7 millió háztartás. Ennél azonban sokkal több az olyan otthon, ahol nincs elegendő berendezés ahhoz, hogy kellőképpen lehűtse a levegőt, például csak egyetlen szobában áll rendelkezésre a légkondicionáló.
Mindez értelemszerűen elsősorban az alacsony jövedelmű és színes bőrű családokat érinti, akik többnyire nem rendelkeznek saját tulajdonnal, csak bérelik az otthonukat – derült ki a Boston University 2022-es tanulmányából, amely 115 amerikai nagyváros helyzetét vizsgálta.
A klímaváltozás csak fokozza a helyzetet
A klímaváltozás miatt gyakoribbá, intenzívebbé és hosszabbá válnak a hőhullámok, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint emiatt világszerte többen halnak meg ma már évente, mint bármilyen más időjárási okból. A legtöbb haláleset ráadásul beltérben történik.
A Reuters átvizsgálta mind az ötven amerikai szövetségi állam lakhatást szabályozó rendeleteit, és kiderült, hogy bár majdnem felükben törvény kötelezi a bérbeadót a meglévő légkondicionáló karbantartására,
nincs olyan állam, amelyik az olyan alapvető szolgáltatások közé sorolná a hűtést,
mint a vezetékes víz, a fűtés és az áramszolgáltatás biztosítása.
A helyzet ennek ellenére nem reménytelen, egyre több, bár még igen csekély számú szövetségi állam, megye és város írja elő, hogy milyen magas lehet a maximális hőmérséklet a bérlakásokban.
A déliek járnak elöl
Míg az elmúlt két évtizedben csak hét olyan hely volt, ahol rendeletben szabályozták a kérdést, az elmúlt öt évben további öt csatlakozott hozzájuk, például New Orleans és a nevadai Clark megye. Így eljutottak odáig, hogy mára az Egyesült Államok két legnépesebb központjában, New Yorkban és Los Angeles megyében, valamint a texasi Austinban is dolgoznak azon, hogy megszabják, milyen meleg az elfogadható a bérlakásokban.
New Yorkban 26, Austinban 29 Celsius-fok a javaslat, Los Angeles megye még nem jelölt ki célhőmérsékletet. Az előbbi két városban a tervezet kötelezővé teszi a tulajdonosok számára a hűtési rendszer beszerelését,
a régi épületekben ugyanis nem igazán van más mód a passzívabb megoldásokra.
Kérdés, hogy le tudják-e győzni a nagy hatalmú tulajdonosi lobbicsoportokat, amelyek az elmúlt években sikeresen torpedóztak meg hasonló intézkedéseket Kaliforniában, Texasban és Arkansasban is, azzal érvelve, hogy ebben az esetben kénytelenek lennének megemelni a béreket, hogy ellensúlyozzák a költségeket.
Kaliforniában így csak az új építésű lakásokban kell 28 Celsius-fokos hőmérsékletet biztosítani, New Yorkban pedig 2030-ig kell a tulajdonosoknak gondoskodniuk a hűtésről.
Élet és halál kérdése
A légkondicionálás globálisan az üvegházhatású gázok kibocsátásának csupán 4 százalékáért felelős, és szó szerint életet menthet: egy 2016-os tanulmány szerint 75 százalékkal zuhant az Egyesült Államokban a hőség okozta halálozások száma a 20. század második felében, amikor elterjedt a légkondicionálás.
Az ENSZ legfrissebb becslései szerint 2000 és 2019 között
a világon évente 489 ezer ember halt meg a hőség miatt, majdnem a felük Ázsiában.
Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) csak azokat az eseteket tartja számon, amikor a halál okát konkrétan a hőségben jelölik meg a halotti bizonyítványon, de a növekedés így is 30 százalékos két év alatt (1602-ről 2302-re).
Pontosabb képet ad az arizonai Maricopa megye, azon kevés helyek egyike, ahol pontosan követik a hőség okozta haláleseteket – amelyeknek a száma az ötszörösére ugrott az elmúlt évtizedben.
A helyzet pedig csak tovább romlik majd, hiszen például Los Angelesben az évszázad közepére várhatóan háromszor több olyan nap lesz, amikor a hőmérő higanyszála eléri a 35 Celsius-fokot, mint 1981 és 2000 között.
