Hamarosan rekordárak is megjelenhetnének a hazai kutaknál a normál benzin és dízel február 15-ig érvényes árplafonja nélkül, így nagyon valószínű, hogy február 15. után is a ma élő hatósági árakat kell alkalmazni.
Az eredetileg három hónapra szóló intézkedés meghosszabbítására számít Pletser Tamás, az Erste-csoport regionális olaj- és gázelemzője, és Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára, ám komoly fenntartásaik is vannak. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól kapott válasz szerint az intézkedés kiterjesztésének indokoltságáról és módjáról a február közepi világpiaci és egyéb körülmények, folyamatok alapján dönthetnek.
Az egyik ilyen fő körülmény, az olaj világpiaci ára terén Pletser Tamás további, rövid távú drágulást vár, és Grád Ottó is csak a drágulás ütemét tartja kérdésesnek. Mint az Erste elemzője rámutatott, a piac szűkülésére utal, hogy az olaj pillanatnyi közeli határidős árai jóval alacsonyabbak a távolabbi határidősöknél, emellett emelhetik az olaj árát a geopolitikai tényezők, azaz az orosz–ukrán és a szaúdi–jemeni konfliktus, továbbá, hogy az omikron lecsengésével élénkülhet kereslet, és hogy a Fed márciusra tervezett kamatemelése erősítheti a dollárt a többi devizával, így a forinttal szemben is. Igaz, a forint és az euró viszonyát kicsit javítja, hogy a magyar jegybank kamatot emelt. Nem véletlen – mutatott rá lapunknak –, hogy a Goldman Sachs és a JPMorgan is hordónként 100 dollár feletti olajárat vár.
Hasonlóan látja Grád Ottó is, aki emlékeztetett: a Brent olaj december 20. óta 70 dollárról 90 dollár fölé nőtt ára most e szinten látszik stabilizálódni, miközben a forint a dollárral szemben 314 forintra gyengült. Szerinte a Pletser Tamás által említett, 100 dollár feletti olajár csak a geopolitikai helyzet romlása esetén fenyeget, a következő 3-6 hónapban az omikron lecsengésével erősödő kereslet pedig azért is emelheti az olaj árát, mert közben nincs jele a kínálat bővülésének.
Mindez nem sok jót jelent a hazai üzemanyagárak szempontjából.
Minél nagyobb a rés a piaci és a befagyasztott ár között, annál nagyobb a feszültség piacon
– jelezte az Erste elemzője.
A kis benzinkutak vannak rosszabb helyzetben, amelyektől, ha bezárnak, a törvény szerint az állam elveheti az eszközeiket. Pletser Tamás szerint az árbefagyasztás hosszabb távon nem tartható fenn, mert veszteségeik miatt a kisebb kereskedők eltűnhetnek, a nagyobbak visszafoghatják a tevékenységüket, összességében erodálódhat a piac, miközben beindulhat egy olyan üzemanyag-turizmus, amelyben a magyar állam az olajcégeken keresztül az átmenő forgalmat támogatja. Emiatt nem biztos, hogy a hatósági árak rövid távú politikai nyeresége hosszú távon is megmarad. A kockázatot az jelenti Pletser Tamás szerint, hogy a piaci árak nem esnek vissza az árak befagyasztása előtti szintjére. Viszont kilépni is rendkívül nehéz a mostani rendszerből, mert az literenként akár 500-600 forintos árakat is jelenhet, márpedig úgy tűnik, hogy a közeli években magas energiaárak várhatók.
A MÁSZ főtitkára olyan piaci jelzéseket idézett a VG-nek, amelyek szerint a hazai üzemanyag nagykereskedelmi ára magasabb a kiskereskedelminél, ami veszteséges értékesítést jelenthet. Viszont a jelenlegi ársapka nélkül történelmi csúcson, a befagyasztás előttinél is magasabban állna a végfelhasználói ár. Hogy hol, ahhoz azért nem ad pontos fogódzót a szabadáras termékek ára, mert a forgalmazók azokat is kénytelenek voltak csökkenteni.
Őszintén remélem, hogy február 15-én kivezetik a magyarországi hatósági árat, mert már a végsőkig kifeszített állapotban van a mintegy 2500 állomást üzemeltető kiskereskedelmi hálózat
– jelentette ki Grád Ottó.
