Jelentős energiapiaci könnyebbséget, árcsökkenést ígér Orbán Viktor miniszterelnök napokban ismertetett három, uniós szintű javaslatának megvalósítása. Az első szerint – ezt a VG hétfői száma és online változata részletesen ismertette – fel kellene függeszteni az üzemanyagok bioösszetevőkkel történő, kötelező adalékolását.
A második a szén-dioxid-kvóta kereskedési rendszer (ETS) szüneteltetésére vonatkozik, vagyis arra, hogy a kibocsátók mentesüljenek a rájuk rótt kvótavásárlási kötelezettség, lényegében a büntetés fizetése alól.
Márpedig a jelenlegi árkörnyezeten a VG-hez eljuttatott számítás szerint
az áram árának 20-25 százalékát teszi ki a karbonkvóta költsége, ami Magyarországon nagyjából 800 milliárd forint.
E kiadást az energiatermelők áthárítják a fogyasztókra a magasabb áramár formájában. A jelenleg hatályos ETS-szabályozás alapján 2030-ig a magyar költségvetésnek mintegy 1 655 milliárd forint bevétele származik a kvótabevételekből és kvótaalapú egyéb alapokból. Ráadásul az uniós klímavédelmi csomag, a Fit for 55 megvalósításával várhatóan nőni fog a karbonköltség és az abból származó költségvetési bevétel is.
Extraprofit, pluszmunka nélkül
Mindennek tetejébe a kvótaárak már most is magasak, ennek hátterére Balogh József energiapiaci szakértő mutatott rá a VG-nek. Magyarázata szerint a koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindulással a piacra áramlott nagy mennyiségű pénz elhelyezésére sok befektető széndioxid-kvóta-vásárlást tartotta legalkalmasabbnak, mert ezzel olyan, tőzsdén forgó virtuális terméket vásároltak, amelynél egyben minimális az ügyfél kockázata.
A lehetőséget felismerő hedge fundok őrült hozamokat értek el, így ma már több széndioxid-tanúsítvány van a pénzügyi befektetőknél, mint az általuk a piacukról lényegében kiszorított kvótakibocsátókéban.
E folyamat – mutatott rá – már megállíthatatlannak tűnik, mert a széndioxid ügye beépült egy ultra-zöld propagandaszövegbe, márpedig ki merne most a természetvédők és a zöldek ellen lépni.
A kvótaárak emelkedésével a több kvóta vásárlására kötelezett szenes erőművek kezdtek kiszorulni a kereskedelemből, a gázos erőművek pedig helyettük elkezdtek zsinórban (folyamatosan, fix mennyiséget) termelni annak ellenére, hogy a gázosokat eredetileg flexibilis működésre tervezték. A többet termelő gázos erőművek elvonták a földgázt a betárolás elől, Balogh József szerint ez az európai tárolók mostani, siralmasan alacsony töltöttségének az egyik oka.
Anomália az energiatőzsdén
Épp a gázüzemű erőművek működésével, az így keletkező probléma orvoslásával függ össze Orbán Viktor harmadik javaslata, az áram és a gáz nagykereskedelmi ára közötti kapcsolat szétválasztása. Elvben ugyanis hiába mindegy, hogy a tőzsdére került áramot milyen technológiával állítják elő, gyakorlatilag a tőzsdén neoliberális árképzés folyik: adott kereskedési óra elszámolóárát (clearing price) mindig az utolsó belépő termék ára adja meg,
márpedig az utolsó termék az esetek 99,89 százalékában gázüzemű erőműből származik.
Ezzel előáll az a furcsa helyzet, hogy bár Franciaországban az áram 76 százalékát atomerőművek adják, mivel ezek zsinórban termelnek, a kereskedésben nem számítanak új belépőnek, annál inkább csak a csúcsfogyasztás idején megjelenő gázosok. Emiatt tegnap a francia tőzsdén egy megawattóra áram 233 euróba kerül, pedig az áram meghatározó hányadát atomerőművek költsége nagyon alacsony.
Amikor a úgy tesz, mintha csak gázüzemű erőművek működnének, árképzésével a szenes és atomerőműveket (más vélemény szerint a megújulókat is) túlkompenzálja, extraprofithoz juttatja. Ennek az ármegállapítási anomáliának az árát az európai fogyasztók fizetik meg
– jelentette ki Balogh József. Az európai áramtermelésen belül a földgázbázisú termelés aránya 2019-ben 22 százalék volt a Nemzetközi Energiaügynökség adatai alapján.
