Megfelelő szintű volt tavaly az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) által felügyelt létesítmények biztonsági teljesítménye
a hivatal átfogó értékelése szerint. A létesítmények biztonságosan üzemeltek, nem veszélyeztették a környezetet, a lakosságot és a munkavállalókat. A hivatal alá mintegy négyezer kisebb engedélyes (ipari és egészségügyi intézmények) mellett négy nagy szervezet tartozik, a Paksi Atomerőmű, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT), a Budapesti Kutatóreaktor és a BME területén található oktatóreaktor.
A biztonságos működés fő mércéje, hogy adott létesítményben évente hány úgynevezett jelentésköteles esemény történik – ezek jellemzően műszaki problémák –, és hogy ezek mennyire súlyosak. A súlyosság mértékét a hétfokozatú nemzetközi nukleáris INES skálán történő besorolással határozzák meg.
A Paksi Atomerőműben 2021-ben 11 jelentésköteles esemény történt, ennél a hivatal által közzétett táblázat szerint 2014 óta csak 2018-ban volt példa kevesebbre – tízre –, de tavaly például húsz esetet jelentettek. Fontosabb, hogy minden tavalyi esemény skála alatti, vagyis INES 0 besorolást kapott, ahogyan egyébként 2014 óta az összes paksi esemény. Nem történt 2021-ben egyetlen reaktorvédelmi működés sem, vagyis egyszer sem kapcsolt be az erőmű automatikus biztonsági rendszere, valamely műszaki zavarra reagálva. A megelőző hat évben azonban voltak ilyenek, a legtöbb 2018-ban, összesen öt alkalommal.
A kutatóreaktorban négy, az oktatóreaktorban három, a KKÁT-ban egy jelentésköteles esemény történt – ez viszont INES 1-es volt. Az első két érték eggyel nagyobb a 2020-asnál, míg a KKÁT-ban csak 2016-ban és 2019-ben volt egy-egy hasonló eset.
Zöld jelzést kapott az új fűtőelem
A Paksi Atomerőműben 2020 decemberében indult tizennyolc, víz-urán arányra optimalizált, úgynevezett Slim üzemanyag-kazetta tesztje a harmadik blokkban. Az újfajta üzemanyagtípus használata gazdaságosabb üzemanyag-felhasználást tesz lehetővé, így fűtőelemcserénként kevesebb friss üzemanyagra lesz szükség, ezáltal csökken a kiégett kazetták száma is. Ez év februárjában sikerrel zárult a teszt, ezzel teljesült a használatára előzetesen adott OAH-engedély feltétele. Átállnak majd a Slim használatára a másik három blokkban is.
A hivatal tavaly meghosszabbította a Paks II. Atomerőmű telephelyengedélyének öt évre kiadott időbeli hatályát a Paks II. Atomerőmű Zrt. kérésére.
Módosította a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) üzemeltetési engedélyét, ezzel az NRHT-t üzemeltető Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK) kérésének tett eleget. Az RHK ugyanis a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóban (RHFT) lévő, intézményi eredetű radioaktív hulladék egy részét véglegesen át kívánja szállítani a Bátaapátiban kialakított NRHT-ba.
Az OAH szeme az ukrajnai eseményeken
A hivatal összefoglalója egyebek mellett kitér az Ukrajnában Oroszország által indított háborúra. Mint írja, a háború az Ukrajnában működő nukleáris létesítmények biztonságos üzemeltetését is veszélybe sodorta, valós kockázatot okozó helyzetet idézve elő. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) speciális eszközöket adományozott az ukrán partnereknek, szakértői közreműködtek a csernobili atomerőmű biztosíték-ellenőrző rendszerének helyreállításában, illetve helyszíni méréseket végeztek, amelyek révén bebizonyosodott, hogy a volt atomerőmű területén a háttérsugárzás szintje bőven a megengedett mértéken belül marad. A NAÜ főigazgatója pillanatnyilag csupán a zaporizzsjai atomerőmű körül kialakult helyzetet tekinti aggályosnak, ennek kapcsán külön egyeztet az orosz féllel. Az ukrajnai helyzet megoldásának elősegítését célzó nemzetközi erőfeszítésekhez Magyarország is csatlakozott. Az OAH koordinálásával hozzájárultunk a NAÜ által kialakított nemzetközi segítségnyújtási rendszeren keresztül beérkezett, eszközök adományozására vonatkozó ukrán kérés teljesítéséhez. Az OAH térségbeli partnereivel szakértői konzultációk révén külön figyelmet szentelt a beazonosított kockázatok elemzésének.
Zaporizzsja messze van
Szomszédos országként Magyarországon erős aggodalom kíséri az ukrajnai eseményeket, a figyelem középpontjában álló téma az ukrán nukleáris létesítmények helyzete, amiről számos hírben tudósít a média
– számol be a hivatal. A hazai lakosság biztonságának szavatolása és a hatékony tájékoztatás érdekében az OAH kialakított egy olyan készenléti rendszert, amely folyamatosan monitorozza az ukrán helyzetet, a nemzetközi szervezeteknek és más országok hatóságainak tájékoztatását, az ukrán nukleáris létesítmények biztonságát és fizikai védelmét, valamint a médiában megjelenő híreket.
Magyarország szempontjából kiemelten fontosnak nevezi a hivatal, hogy az Ukrajnában működő nukleáris létesítmények mindegyike több mint 300 kilométerre van, közülük a legnagyobb, a zaporizzsjai atomerőmű több mint 900 kilométerre fekszik a magyar határtól. A nagy távolság miatt egy esetleg bekövetkező nukleáris esetén sem várható olyan esemény, amely súlyos következményekkel járna Magyarország területén.
Lényeges változások történtek a hivatalnál
Az elmúlt évek során az Országos Atomenergia Hivatal új hatásköröket kapott, feladatainak száma nagymértékben gyarapodott. Több mint négyezer engedélyest felügyel, évi csaknem 1500 engedélyt bocsát ki, és több mint ezer helyszíni ellenőrzést végez. Az engedélyesek számának radikális emelkedését hozta, hogy 2016-ban a sugárvédelem területe is az OAH-hoz került.
Ennek következtében a korábbi, fenti négy nagy engedélyes mellett megjelent négyezer kisebb engedélyes, ezzel párhuzamosan évente 1300 engedélykérelem is érkezett a hatósághoz.
A hivatal 2022. január 1-jétől különleges jogállású szervvé alakult, élére elnök került Kádár Andrea Beatrix személyében. A szervezet legmagasabb szintű felügyeletét az Országgyűlés biztosítja. Ez év májusától az OAH jogalkotási feladatokat is ellát, így elnöki rendeletté alakulnak a szakterületet meghatározó jogszabályok.
