Az elmúlt időszakban jelentősen csökkent Magyarország energiakitettsége – mondta Palkovics László technológiai és ipari miniszter a Siófokon tartott 52. Nemzetközi Gázkonferencián, felidézve, hogy míg tíz éve az országnak csak két földgázátadó helye volt, jelenleg – bár az infrastruktúra ott is megvan – csak Szlovénia felé nem működik a gáz átadása és átvétele. Bár most észak és kelet felől a korábbinál kevesebb gáz érkezik, de a szükséges mennyiség beszerzését lehetővé teszik a hosszú távú gázvásárlási szerződések és a piaci viszonyok.

20220318 Kardoskút
Az Akvamarin Projekt keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. egy megközelítőleg 2,5 MW összteljesítményű elektrolizáló rendszert és a hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológiát létesít a Kardoskúti Földalatti Gáztárolónál.
Fotó: Kurucz Árpád / Magyar Nemzet

Palkovics László szerint ha dél felől érkezik földgáz, és a piacról is tudunk vásárolni, akkor a legoptimistább forgatókönyv szerint a fűtési szezont átvészelhetjük anélkül, hogy a kereskedelmi gázmennyiség már valamikor márciusban elfogyna. A tél kezelhető lesz, hiszen a hazai föld alatti gáztárolók töltöttsége hétfő reggel már 72 százalékos volt – közölte az MTI. 

Amíg jön az olaj, rendben lesz az ellátás 

A miniszter kiemelte, hogy a villamosenergia-hálózatnak minden környező országgal van megfelelő sávszélességű kapcsolata, és stabil az üzemanyag-ellátása. Amíg a Barátság kőolajvezetéken megfelelő mennyiségű és minőségű nyersolaj érkezik, az ország ellátása rendben van, és a stratégiai készletből kitárolt mennyiséget is fogjuk tudni pótolni. Jelezte, hogy küszöbön áll az ország energiastratégiájának felülvizsgálata.

Palkovics László szerint most az a legfontosabb, hogy csökkenjen a földgáz aránya az energiamixben. Ez most 44-45 százalékra telhető a távfűtéssel és az elektromos energia előállításával együtt.

Az a cél, hogy 2050-re lehetőleg már csak annyi földgázt kelljen felhasználni Magyarországon, amennyi az időjárásfüggő, megújuló energiaforrások kompenzálásához szükséges.

További feladat a villamos energia iránti növekvő igény kiszolgálása, ehhez azonban nagymértékben fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert (VER). A tervezett 31 – 16 milliárd eurónyi – projektből 11 milliárd eurónyi a VER fejlesztését célozza. 

A projektek között szerepel a Paksi Atomerőmű húszéves üzemidő-hosszabbítása és a Mátrai Erőmű fejlesztése, az utóbbiban a cél az erőmű teljes zöldátalakítása.

Itt kaphat helyet egy TCG, egy termokémiai elgázosító erőműközpont. A tervezett átalakításokkal 2025-ig 25 százalékkal növelhető meg az erőmű teljesítménye. Szintén e tervek között szerepel az évi 1,5 milliárd köbméteres hazai gáztermelés 2 milliárd köbméterre növelése, és vizsgálják a makói palagáz kitermelésének a lehetőségét.

A kormányon belül is vannak viták a szélenergiáról

Kitért arra is, hogy a hazai naperőmű-kapacitások a tervezettnél gyorsabban bővülnek, így 2025-ig elérik a 8, 2028-ig pedig a 12 gigawatt kapacitást. Ám kérdés, hogy hogyan fejleszthető a hálózat olyan ütemben, hogy ez az energia valóban a rendszerbe kerüljön. Arról is beszélt, hogy a szélenergiáról a kormányon belül is vannak viták. A szélenergia előnyének nevezte, hogy egy 4 megawattos szélerőmű lényegesen kisebb területet vesz igénybe, mint egy ugyanilyen teljesítményű, hat hektárt elfoglaló naperőmű.