Brüsszel szerda este kiadta a vészhelyzeti energiaügyi javaslatcsomagját. Ezzel kapcsolatban jó hírnek nevezte a Századvég energetikai üzletágának vezetője, hogy a dokumentumban egyelőre nem szerepel az orosz gázárplafon bevezetése.
Ennek értékét azonban mérsékli, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap bejelentette, hogy továbbra is az asztalon tartják a beavatkozást, azaz lebegtetik annak lehetőségét, hogy a szankciókat kiterjesszék a gázszállításokra
– írta Hortay Olivér a közösségi oldalán.
Ursula von der Leyen: az orosz ipar térdre rogyott, a szankciók maradnak!A bizottság elnöke azt mondta, hogy a fosszilis tüzelőanyagokból elektromos áramot előállító cégeknek extraprofiadót kell fizetniük. |
A Magyar Nemzet szemléje szerint rossz hír, hogy a csomagban szereplő négy intézkedés több kérdést vet fel, mint amennyi problémát várhatóan orvosolna.
Az első intézkedésben Brüsszel javaslatot tesz a napon belüli villamosenergia-csúcsigények 5 százalékos kötelező csökkentésére és március 31-ig a teljes áramigény 10 százalékos mérséklésére. Az üzletágvezető szerint a napon belüli csúcsigény csökkentésével kapcsolatos méltányossági probléma, hogy azt nagy részben a háztartások fogyasztása okozza. Ez az időszak tipikusan a késő délutáni vagy kora esti órákban van, amikor a legtöbben hazatérnek a munkából, és elkezdik használni elektromos készülékeiket.
Hortay Olivér kiemelte: mindkét javaslattal szemben felmerül a szuverenitási aggály, az áramfogyasztás kötelező csökkentése ugyanis nem írható elő központilag. Az energiamix összeállítása tagállami hatáskör. Az üzletágvezető megjegyezte, hogy a javaslat egy újabb politikai szereptévesztés. Mégpedig azért, mert az energiapolitika feladata annak támogatása, hogy az energiaigények biztonságosan elláthatók legyenek, és nem az, hogy megmagyarázza a fogyasztóknak, hogy miért nem juthatnak energiához.
– kérdezte a Századvég szakértője.
Hozzátette, hogy az Európai Unió újraosztaná az energiaszektorban keletkező jövedelmeket: adót vetne ki az alacsony költséggel termelők többletnyereségére. Itt is jelen van a szuverenitási probléma, mert az adózási szabályok kialakítása tagállami hatáskör, illetve több ország már vezetett be hasonló intézkedést, így kérdéses, hogy a javaslat hogyan hangolható össze a meglévő tagállami rendszerekkel. Hortay a technikai aggályra is felhívta a figyelmet: az energiavállalatok különböző mértékben termelnek az egyes technológiákkal, és ennek egy részét gyakran saját fogyasztóik ellátására használják. Nem világos, hogy miként lehet egységes rendszert kialakítani úgy, hogy az egyik energiavállalat néhány megújuló erőművet üzemeltet, más viszont egy komplex portfóliót.
– tette hozzá végül Hortay Olivér.
