Moszkva közelében gyártja a Roszatom nukleáris üzemanyaggyára a Paksi Atomerő fűtőelemeit. Ugyanitt készülnek majd a Paks II. Atomerőműhöz is fűtőelemkötegek, amelyek csak annyiban egyeznek a Pakson most használtakkal, hogy szintén hatszögletűek, minden másban viszont eltérnek – egyebek közt erről értesült a VG a világ első számú nukleáris üzemanyaggyárában. A Roszatom üzemanyag-előállító vállalata, a TVEL Elektrosztal városában lévő üzemében 15 ország atomerőművei, 9 ország oktató, illetve kutatóreaktorai, valamint az orosz atomjégtörő flotta számára gyártanak üzemanyagot.

Fotó: TVEL – készülnek a fűtőelemek

A nukleáris áramtermelés kulcsa a fűtőelem

Az üzemanyaggyártás rejtelmeit megismerve meggyőződhettünk róla, hogy az Európai Uniói egyes tagországai által szankcionálni kívánt atomenergia alfája és ómegája a fűtőelem, ami nélkül nincs áramtermelés. 

Ám legalább hét évbe telne, ha egy atomerőmű üzemeltetője új fűtőanyagra szeretne váltani, még abban az esetben is, ha az új üzemanyag kifejlesztésére sor került volna.

Legalább ennyi ideig tartanak ugyanis a mérések, az üzemi tesztelés, a kiégett fűtőelemek hűtése és végül a hatósági engedélyeztetés. A tetemes költség mellett Paks esetén az is teljességgel feleslegessé teszi az esetleges cserét, hogy az atomerőműbe a mostani háborús helyzetben is időben érkezik a friss üzemanyag. A négy, egyenként 500 megawattos paksi blokk mellett Magyarországon a TVEL üzemanyagával működik az Energiatudományi Kutatóintézet területén lévő kutatóreaktor és a BME oktatóreaktora is.

Az újonnan fejlesztett orosz fűtőelemekkel a tervek szerint 2030-től termel villamos energiát az (orosz rövidítéssel) VVER típusú, vagyis nyomott vizes, 1200 MW-s paksi 5. és 6. blokk is. Majdani üzemanyagukat elég lehet az erőmű üzembe helyezésének évében legyártani, mindazonáltal a gyártás előkészítése, például a szabad kapacitás biztosítása miatt célszerű lehet azokat 1-2 évvel előre megrendelni. Elektrosztalban egyébként már készültek ahhoz hasonló üzemanyag-kazetták, amilyenekre Paks II.-nek is szüksége lesz, hiszen már öt VVER-1200 blokk is üzemel, hamarosan pedig a hatodik is indul Fehéroroszországban. A TVEL kész a két új paksi blokkot is ellátni fűtőelemekkel a működése végéig (ahogyan a Paksi Atomerőműt), de a szállításukra vonatkozó szerződés az uniós elvárásokkal összhangban egyelőre csak tíz évre szól.

Éppen magyar szállítmányt állít össze a TVEL

A Tvelnek két fűtőelemgyára van. A nagyobbik a Moszkva közelében lévő Elektrosztal városában működik Elemas néven, ez a maga nemében a világon a legnagyobb. A másik a novoszibirszki. A teljes kapacitással működő elektrosztali gyár jelentős vendégforgalmat is bonyolít, mert a megrendelői rendszeresen a helyszínen ellenőrzik a nekik készülő fűtőelemek gyártását. Újságírókat azonban a koronavírus miatti hároméves szünet után az Elemas most fogadott először – mégpedig magyarokat –, és éppen akkor, amikor az üzem három gyártósorának egyikén a Paksi Atomerőmű fűtőelemei készülnek. Mint Ilja Kantejev, a TVEL urániumpellet részlegének vezetője elmondta, 

a mostani paksi szállítmány az atomerőmű 2023–2024-es friss üzemanyaggal való ellátását szolgálja.

 Nem fedte fel, hogy mikor indítják útnak a két hét alatt legyártott 19 tonnányi küldeményt – az időpont egyébként is államtitok –, de megmutatta azokat a cső alakú szállító konténereket, amelyekben repülőre rakják a fűtőelemeket, és amelyek kicsit mások, mint a vasúti szállítás során használt konténerek. Az Ukrajnán keresztüli, hagyományos vasúti szállítás a háború miatt lehetetlenült el.

Ahány atomerőmű, annyi fűtőelem

A kiszállítás előtti munkafolyamat az elektrosztali gyárban azoknak a 130 literes tartályoknak a fogadásával kezdődik, amelyek a TVEL más üzemeiben urán-hexafluorid gázból előállított urán-dioxid-port tartalmazzák. Ez a por a nukleáris fűtőelemek alapanyaga. A gyárban a Roszatom technológiájával működő mind a három fő reaktortípushoz – grafitmoderátoros, nyomottvizes és gyorsneutronos –, továbbá a nyugati nyomott vizes, angol rövidítéssel PWR-blokkokhoz is készül itt fűtőelem. A végtermék mégsem négyféle, hanem annyiféle, ahány megrendelője van a TVEL-nek. Ez azért van így, mert egy kicsit az azonos típusú atomerőművek is eltérnek egymástól, illetve különböznek a megrendelők igényei is. Így más fűtőelemet rendel az egyaránt az orosz technológiát használó cseh Dukovany, a szlovákiai Mohi, a finnországi Loviisa atomerőműve és a hazai paksi létesítmény. A TVEL egyik állandó nyugati megrendelője a franciaországi Framatome, de a VG úgy tudja, hogy további, például ázsiai potenciális vásárlókkal is folynak egyeztetések.

Egy álló nap sütik a pasztillákat

Az Elemasnál folyó gyártás első lépcsőjeként egy hatalmas tartályban összekeverik az urán-dioxidot a szükséges adalékanyagokkal, a másodikban tablettákat préselnek belőle, amelyeket a harmadikban – 1770 Celsius-fokon 24 órán át – kiégetnek. A tabletták 30 mikronos tűréshatárral készülnek, napi 3,6 tonnás mennyiségben. 

Egy ilyen tabletta egy átlagos hazai háztartás éves áramigényét fedezi, erre Hárfás Zsolt atomenergia-szakértő mutatott rá.

 A kész uránpasztillákat 9,1 milliméter belső átmérőmű, két méter hosszú, cirkóniumötvözetből készült csövekbe, azaz üzemanyagpálcákba töltik. A megtöltött pálcákat ezt követően lezárják, kazettákba kötegelik, és az említett szállítótartályokba csomagolják. Egy kazettába 126 fűtőelempálca kerül, napi 8-10 kazettát állítanak össze az üzemben.

Új piacot szolgálnak ki a moduláris reaktorok

A TVEL a világ egyik legnagyobb nukleárisfűtőelem-gyártója. Szinte kizárólag e társaság látja el az anyavállalata, a Roszatom által működtetett, illetve a már említett külföldi atomerőműveket. Másik jelentős piacának az atomjégtörők számítanak, a harmadik, még kibontakozóban lévőnek pedig a kis, moduláris atomreaktorok. 

Ilyen reaktorokat olyan településeken célszerű telepíteni, amelyeknek az áramellátása gazdaságosan nem oldható meg.

 Az első ilyen kis reaktor az orosz távol-keleti Pevek városának termel áramot. Megkezdték két újabb orosz távol-keleti kis moduláris reaktor építését és további kettő terveznek. Ezek fűtőanyagát  az atomjégtörőkén használtak alapján fejlesztették ki.

Azt, hogy hogyan lesz az uránércből villamos energia, megtudhatják Hárfás Zsolt videójából.