A friss adatok alapján ugyanazt az árképzési modellt követi a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a lakosság piaci áram- és gáztarifák esetén, mint az egyetemes szolgáltatásban, ugyanis január 1-jétől nemcsak az egyetemes szolgáltatás díjai nem változtak, hanem a piacinak mondott árak sem.
Jól lőhették be a piaci árszintet
A árképzés megfontolása ennek alapján a piaci szegmensben is ugyanaz lehet, mint az egyetemes szolgáltatásban, vagyis elsődleges a stabilitás és a kiszámíthatóság. Úgy tűnik továbbá, hogy a piaci tarifák augusztus 1-jétől meghatározott szintje beváltotta a döntéshozók várakozásait, ugyanis a lakosság azon törekvése, hogy ne kelljen piaci árat fizetni, kellő takarékoskodást eredményezett, és azokat sem vágta földhöz a magasabb ellenérték, akik a felhasználásuk egy kisebb hányadáért azt voltak kénytelenek fizetni. (Problémát inkább az új rendszerre való átállás okozott: a szolgáltatóra zúduló extra teher a számlázás látványos megcsúszását okozta, miközben a lakosság azon része, amely előzőleg nem mélyült el kellően gázszerződése rejtelmeiben, extra, bár később visszatérítendő összegekről kapott gázszámlákat.)
A piaci árszint jó augusztusi belövésére utal, hogy az ár mellett nem módosult az a mennyiség sem, amelyet 2022. augusztus 1. óta áramból, illetve földgázból a háztartási felhasználó büntetlenül, vagyis az egyetemes szolgáltatás tarifáival igénybe vehet.
A hivatal számai is azt igazolják, hogy rezsiszabályok szigorodása óta módjával használja a lakosság az áramot és a gázt. Októberi gázpiaci összefoglalója szerint az egyetemes szolgáltatás lakossági szegmensének fogyasztása év/év alapon a jóval hidegebb időjárás ellenére nem változott, a marginális nem lakossági rész pedig 6 százalékkal csökkent.
Nem csak az alacsony árakkal állunk jól Európában
Bár a jövő évtől hatályos árakról szóló közleményében Lantos Csaba energiaminiszter azt emelte ki, hogy az európai felhasználók közül a hazai lakosság kapja a legolcsóbban a földgázt és a második legolcsóbban az áramot, érdemes azt a másik mutatót is kiemelni, amely figyelembe veszi a lakossági jövedelmét, azaz teherbíró képességét is. A MEKH ugyanis hónapra hónapra megvizsgálja, hogy egy általa modellezett, kétfős, átlagos keresetű, valamint áram- és gázfelhasználású háztartás jövedelmének hány százalékát viszi el az adott havi kifizetése. Míg ezen összehasonlítás szerint a hazai (pontosabban a fővárosokra összpontosító budapesti) háztartások az európai lakossági tarifák elszabadulása előtti időszakban a középmezőnyben szerepeltek, az utóbbi hónapokban már ezen a téren is a második legjobb helyre kerültek. Budapest 2,5 százalékkal áll az 1,6 százalékkal élen álló Luxembourg mögött.
A lista túlsó végére került Prágában a háztartások jövedelmének 11,8 százalékát emészti fel az áram- és a gázszámla kifizetése, de 8 százaléknál többet Lisszabonban, Szófiában, Rómában és Rigában.
Eshetett is volna a piaci gáztarifa
Ám miközben az egyetemes szolgáltatásban, vagyis most már annak csak az átlagos mennyiségű fogyasztásra vonatkozó része esetén kézenfekvő, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően a stabilitás marad az elsődleges szempont, és az árak felfelé és lefelé rángatásának ne legyen kitéve a lakosság, kissé meglepő, amikor az átlagos mennyiség felett elhasznált tételért fizetendő, hivatalosan is piacinak mondott ellenérték sem mozog.
Ez a mai bejelentés alapján csalódást okozhatott azokban, akik a nemzetközi gázárak elmúlt hónapokban tapasztalt alakulása alapján mérget vettek volna arra, hogy esni fog a lakosság által fizetendő piaci tarifa.
Igaz, szakmai forrásunk szerint esélyes, hogy a MEKH nem kizárólag az elmúlt hónapok gázáraival számolt, hanem azokkal, amelyekért a tárolókba még korábban betöltötték a gázt, mert most azzal fűt a lakosság. Az, hogy valójában mi volt a megfontolás, kiderül a piaci tarifák következő meghatározásánál: ha az akkori új piaci árak továbbra is fillérre megegyeznek a mostaniakkal, akkor kimondhatjuk, hogy a kiszámíthatóság maradt a fő szempont, ha nem, akkor van szerepe a világpiaci ellenértékek mozgásának is. Az utóbbi esetben azonban illene csökkennie a gáztarifának. Ez azonban csak április végén derül ki, mert egyvalami mégis változott: nem három, hanem négy hónapig maradnak hatályban a január 1-jétől érvényes lakossági árak. Az addig is változatlan tarifákat a Bank360-tól kapott gyűjtés alapján közöljük.
Április végéig élnek a mostani árak
E szerint az egyetemes szolgáltatásban vételezett áram piaci ellenértéke a lakossági fogyasztók számára 2023. január 1. és április 30. között a következő lesz áfával és rendszerhasználati díjjal együtt:
- A1 és A2 árszabás esetén 70,104 forint/kWh,
- B (alap – vezérelt, régi nevén éjszakai áram) árszabás esetén 60,935 forint/kWh,
- az egyetemes szolgáltató által jogszerűen alkalmazott B Komfort árszabás esetén 60,935 forint/kWh.
A kedvezményes ár évi 2523 kWh (havi 210 kWh) fogyasztásig érvényes. A rezsicsökkentett áramárak a piaci ellenértékekhez hasonlóan nem változnak. Normál (A1, A2) tarifánál ez 36,9 forint/kWh, B tarifa (vezérelt, éjszakai áram) esetén pedig 23,1 forint/kWh.
Ugyanebben az időszakban, szintén áfával és rendszerhasználati díjjal a lakossági felhasználó által az átlagos fogyasztás felett fizetendő piaci gázár 22,002 forint/MJ. A kedvezményes áron vásárolható mennyiség a gáz esetén évi 63 645 MJ (havi 5303 MJ), ennek az ára januártól bruttó 2,865 forint/MJ lesz.
