Magyarország kőolajellátása szempontjából kulcsfontosságú a tranzitútvonalak biztonsága. A hazai kőolajellátásban meghatározó, mintegy kétharmados súlyú kőolaj Oroszországból, a Barátság vezetéken át érkezik. A cső Oroszországot elhagyva fehérorosz, majd ukrán területen halad, mielőtt elérné Magyarországot. Ám míg a korábbi évtizedekben csak a vezetékek esetenkénti korrodálódása, sérülése lassította vagy akasztotta meg rövid időre a szállítást, új kockázatként most megjelent a geopolitikai feszültség is. Ukrajnában háború folyik, a háborút kezdeményező Oroszországot nemzetközi szankciók sújtják, amelyekből jutott a háborúból egyébként részt nem vevő Fehéroroszországnak is.
Felértékelődtek a vezetékek
A kockázat már nem csak elvi szinten jelentkezik. Tavaly novemberben rövid időre leállt a tranzit a Barátság vezeték ukrajnai szakaszán, mert megsérült az áramellátását biztosító berendezés, ugyanabban a hónapban a nyomás csökkenése miatt állította le az ukrán fél rajta az olaj továbbítását, most februárban, majd márciusban a vezeték közelében történt ágyútűzről érkeztek hírek. Igaz, a cső maga nem sérült meg.
A szállítás mindennek ellenére lényegében zavartalan, bár egyre drágul. A Világgazdaság decemberben írta meg, hogy éves szinte 51 százalékkal nő az Ukrajnán át érkező orosz kőolaj tranzitdíja, és ha ez még nem lenne elég, Magyarország ezzel két tűz közé szorult. Nem sokkal korábban ugyanis már alaposan megdrágította az alternatív beszerzési útvonalnak számító Adria vezeték tranzitdíját a horvátországi rendszer-üzemeltető.
Lapunk értesülései szerint a jelenleg érvényes díj az Európában jellemző tranzittarifa három-négyszerese.
Márpedig az orosz vezetékes esetleges elakadása esetén kizárólag a horvátországi Adria-csövön érkezhetne a kőolaj.
Kölcsönös az egymásra utaltság Ukrajnával
Az Ukrajnán keresztüli stabil behozatal feltétele tehát, hogy a fehérorosz tranzit zavartalan legyen, és az is maradjon. A tét Magyarország számára nagy: az ország tavalyi orosz olajimportja 4,8 millió tonna volt az Eurostat adatai szerint. Ám nagy a tét az ukrán fél számára is a kölcsönös egymásra utaltság miatt. Keleti szomszédunk tetemes mennyiségű gázolajat vásárol Magyarországról, a Kárpáti Igaz Szó szerint a 2022-es mennyiség 114 ezer tonna volt. Zajlik a gázszállítás is a magyar–ukrán határon keresztül, annak ellenére, hogy a hosszú távú szerződés keretében vásárolt orosz gázt már Szerbián és Ausztrián keresztül kapjuk, hiszen az ezen kívüli és import fennmaradt. Így az ukrán határponton a szerb-magyar irányú határpont 2021. 10. 01-i üzembe állása óta lecsökkent az Ukrajna felőli behozatal. További fontos kapcsolat, hogy Ukrajna kedvező feltételekkel kínálja gáztároló-kapacitásait az európai felhasználóknak, e tárolók feltöltése és a gáz belőlük történő külföldre szállítása pedig megint csak rendezett, és részben Magyarországon keresztüli szállítást feltételez. A Világgazdaság korábbi cikke szerint az ukrán tárolókat használó európai kereskedőknek nem is volt panaszuk.
A Magyarországot orosz gázzal ellátó Testvériség vezeték Ukrajnát szeli át, Fehéroroszországot nem. Azon a Lengyelországba és onnan Nyugatra tartó Jamal halad keresztül.
Magyar beszállítással épült Paks II. fehérorosz testvére
Viszont az energiaszektor egy további területén szintén fontosak a magyar–fehérorosz kapcsolatok. A magyar nukleáris szakemberek ugyanis figyelemmel kísérik a részben már termelő fehéroroszországi atomerőmű építését.
A létesítmény jelentőségét magyar szempontból az adja, hogy a majdani Paks II.-höz hasonló, 3+ generációs orosz modellről van szó, és a kivitelezője is azonos a két új paksi blokkéval.
Kézenfekvő tehát e területen a két ország szakembereinek tapasztalatcseréje, amelyben hazai részről a több évtizedes nukleáris gyakorlat és tudás, fehérorosz részről az új beruházás során szerzett ismeretek adhatnak többletet. A litván határ közelében létesült asztraveci atomerőműnek volt egyébként magyar beszállítója is, a Ganz EEG Kft. A fehéroroszországi atomerőműhöz nyolc nagy teljesítményű keringetőszivattyút és mintegy 90, különböző teljesítményű, illetve biztonsági fokozatú nemesacél szivattyút gyártott. (A magyar vállalat akkor magyar-orosz tulajdonú volt, jelenleg kizárólag orosz kézben van.) A kft.-re később is szükség lehet az atomerőmű karbantartása során.
