Már akkor is nagyot néztek a csukcsföldi jegesmedvék, amikor a kedvenc öblükbe egy úszó szerkezetre épített atomerőművet igazított be a helyi kikötővállalat hajója, de még nagyobbat néznek néhány év múlva, amikor négy további hasonló létesítmény is befut. Pedig észrevehették, hogy az évek során egyre több, érccel megrakott hajó hagyja el a Kelet-szibériai tenger partján lévő Pevek városka kikötőjét, igaz, ezt aligha kapcsolták össze a Lomonoszov Akadémikus nevű úszó atomerőmű (Floating Nuclear Power Plant, FNPP) 2019-as megjelenésével.
Fotó: Sztrana Rosatom
És sok mindent eleve nem is tudtak. Például, hogy Pevek – amelynek peremén ők maguk is gyakorta bóklásznak – 1930 táján az északi sarkkörön túli térség gazdag fémlelőhelyeinek kiaknázására és a kinyert érc elszállítása miatt létesült. Igaz, a jegesmedvéket ez kevéssé érdekli, viszont legalább tartani sem kell tőlük, csak tudni kell bánni velük. E remek használati útmutatóhoz a Világgazdaság újságírója a helyszínen jutott, amikor május közepén (más újságírókkal) körbenézhetett a Lomonoszov Akadémikuson, megismerhette a kikötővállalat terveit, és a legészakibb orosz város, egyben az Északi-tengeri hajózási útvonal egyik meghatározó kikötője, Pevek életét.
A világ első úszó atomerőműve
Lapunk már többször beszámolt arról, hogy az úszó atomerőműéhez hasonló kis, moduláris reaktorokat (Small Modular Reactor, SMR) oda érdemes telepíteni, ahol az energiaellátás más módon nem, vagy csak körülményesen oldható meg. Ám ennél sokkal többről van szó: mivel az SMR-ek a nagy atomerőműveknél rövidebb idő (6-7 év) alatt épülnek meg, és azoknál fajlagosan olcsóbbak is, akár még az energiaéhes magyar gazdaság igényeinek kielégítésébe is besegíthetnek. Arról, hogy ez utóbbi feltevésnek van-e realitása, a Világgazdaságnak a peveki eseményen szintén részt vett Hárfás Zsolt atomipari szakértő nyilatkozott, válasza a cikk végén olvasható.
Fotó: Sztrana Rosatom
A következőket érdemes tudni a világ első úszó atomerőművéről. A Lomonoszov Akadémikus 2020 óta működik kereskedelmi üzemben, gépházában két 35 megawattos, KLT 40SZ típusú reaktor termeli az energiát, ezeket egyébként eredetileg az orosz atomjégtörőkhöz fejlesztették. Reaktoraiba az első adag fűtőelemet 2018 októberében töltötték, és hamarosan cserélik. E munkára júniustól várhatóan a jövő év elejéig tartó nagyjavítás alatt kerítenek sort. Áramot a csere alatt is termel az atomerőmű, mert a műveletet felváltva végzik majd a két blokkon. A kiégett fűtőelemek az erőmű fedélzetén lévő speciális tárolókba kerülnek. (Ezekben három cserére való fűtőelem fér el, amelyeket 12 év elteltével helyeznek át külső tárolóba.) A Lomonoszov Akadémikus működésével napi 4 vagon szén takarítható meg, és 10 tonna por kibocsátásának lehet az elejét venni, nem beszélve a klímagyilkos szén-dioxidról.
Az atomerőmű 130 dolgozója 12 órás műszakban váltja egymást, egy-egy turnus 2-3 hónapig van a hajón. Az erőművet műszakonként 5 fő irányítja, szintén 12 órás turnusokban. Gyűjtik például a létesítményben és a térségben – összesen ezer ponton – kihelyezett sugárzásmérők adatait. Mint megtudtuk, a mért adatok soha nem tértek el a megengedettől, ahogyan maga az atomerőmű is problémamentesen működik. Az erőmű nyolcszintes, és kizárólag Oroszországban gyártott berendezésekből szerelték össze.
Fotó: Strana Roszatom
Egy atomerőmű kevés a boldogsághoz
Azért fontos, hogy az atomerőmű a fűtőelemcsere alatt is működjön, mert az FNPP egy három erőmű alkotta szigetüzem egyik eleme. Ez azt jelenti, hogy ha a háromból egy kiesik, akkor az általuk ellátott települések és létesítmények – mindenekelőtt az arany-, ezüst-, ón- és rézbányák – máshonnan nem jutnának áramhoz, hőhöz. Márpedig az atomenergetikában és különösen a zord északon a biztonság mindenekfelett áll.
Mindazonáltal hamarosan mégiscsak leállítják a két régebbi erőművet, részben éppen erre készülve épült meg a Lomonoszov Akadémikus, és részben emiatt érkezik majd a négy további úszó atomerőmű.
Az egyik régi létesítmény a Pevektől mintegy 300 kilométerre lévő Bilibinóban 1974 óta üzemelő atomerőmű, amelynek négy kis teljesítményű, vízhűtéses és grafitmoderátoros blokkjából egyet már le is állítottak. A másik a helyi Csauni szénerőmű (Csaun a térség neve), amelyet már most is csak a biztonság kedvéért, tartalékképpen járatnak. Mellesleg öreg, 80 éves a két város közötti távvezeték is, amely helyett 2,6 milliárd rubelből új, 110 kilovoltos vezetéket és alállomásokat építenek. A vezeték cserzett arcú szerelőivel találkoztunk visszafelé jövet a repülőn, akik három hónap, embertelenül nehéz körülmények között végzett megfeszített munka után utaztak haza pihenni a Matyerikre, ahogy a távoli északon nevezik Oroszország többi részét.
Az új úszó atomerőműveket a KLT-rektorok továbbfejlesztett változatával, a RITM 200-as reaktorokkal szerelik majd fel. Az új erőművek közül egyszerre mindig csak három működik majd, egy tartalék lesz, például a karbantartások miatt – mondta újságíróknak az atomerőmű megbízott főmérnöke, a fentieket is ismertető, illetve bemutató Viktor Nyikolajevics Csornij. Az úszó atomerőművet a Roszatomhoz tartozó Roszenergoatom üzemelteti. Tavaly októberben az orosz Kaz Minerals a négy továbbfejlesztett úszó atomerőmű igénybe vételéről állapodott meg az a Roszatom atomjégtörőket is üzemeltető cégével, az Atomflottal. Az új úszó atomerőművek által termelt energiára a Bajmszki mező kiaknázásához és az évi 70 millió tonna kibányászott érc feldolgozáshoz lesz szükség. A mező a Világgazdaság korábbi cikke szerint 9,5 millió tonna rezet és 16,5 millió uncia aranyat rejt. A rézérckivitelt évi kétmillió tonnára szeretnék növelni.
Moduláris, szabályozható
Ehhez az első két úszó atomerőművet 2027-re, a harmadikat 2028-ra, a negyediket pedig 2031-re kell beüzemelni. Mindegyik erőműegység teljesítménye meghaladja majd a 100 megawattot. Így ez lesz az első kis teljesítményű moduláris atomerőmű (MMR) a világon.
Jakutföldön is épül majd egy RITM 200N típusú, kétszer 55 megawattos atomerőmű. A szárazföldi telepítésű SMR moduláris és a teljesítménye is változtatható. E két tulajdonsága a teljesítmény lépcsőzetes növelése és a szabályozhatóság miatt fontos. Mint a RIA Novosztyi beszámolt, a Roszatom azt is vizsgálja, hogy hogyan oldható meg a Gazprom gázmezőinek energiaellátása úszó atomerőművekkel.
A külpiac is várja az úszó atomerőműveket. A Roszatom vezérigazgatójának nemzetközi üzletfejlesztésért felelős első helyettese, Kirill Komarov tavaly a Szocsiban tartott Atomexpón elmondta, hogy Indonéziával már tárgyalnak úszó atomerőművek szállításáról. A rendezvényen a Világgazdaság megtudta, hogy az úszó atomerőművek további piaca lehet a Fülöp-szigetek, Brazília, illetve Algéria is. E berendezések használhatók egyébként a tengervíz sótalanítására is.
Nagyobb szállításhoz nagyobb kikötő kell
Az érc elszállítása érdekében ki kell bővíteni a városnak az északi hajózási útvonalon fekvő, 1933-tól kialakított kikötőjét is, erre a következő négy évben 27,6 milliárd rubelt fordítanak. Bár a Kelet-Szibériai-tenger Csauni-öblében lévő létesítmény bejáratánál még díszeleg „Oroszország legészakibb kikötője” felirat, e trónról már letaszította két másik kikötő. A peveki kikötővállalatnál azzal vigasztalódnak, hogy így is maradt két rekordjuk: hozzájuk tartozik a leghosszabb északi-tengeri rakodópart (400 méteres), és náluk működik Oroszország legészakibb szökőkútja.
Fotó: Horváth Lilla / VG
A kikötő, amelyet szén, konténerek és rönkfa rakodására alakítottak ki, kilenc méteres merülésű, 177 méter hosszú és 24,5 méter széles hajókat tud fogadni. Ám csak 4,5 hónapon át jégmentes, így ezalatt kell beszállítani a város és a térség működéséhez szükséges élelmiszert, üzemanyagot, egyéb árucikkeket. Éves kapacitása 330 ezer tonna. Bővítésével 2026-ra kell végezni, mert ekkor indul a Bajmszkoje mező arany- és rézlelőhely kiaknázása is. Az aranybányák fejlesztésével új tengeri terminál létesül az érckoncentrátum rakodására a Naglejnyin foknál Pevek kikötője mellett, és megkezdik a négy új úszó atomerőmű fogadásához szükséges infrastruktúra kiépítését.
Amikor megperdül a szélben a teherautó
A munka igen nehéz körülmények között folyik a kikötőben. Télen hónapokig tart a mínusz 40 fokot is elérő hideg, a tenger jege két méter vastag, nyáron is legfeljebb 10–15 fok van. A szél mindig nagy, a rakodás gyakran zajlik 180 kilométer per órás szélben.
Mértek a kisvárosban 238 kilométer per órás szelet is, mégpedig 1956-ban és 2008-ban.
Az újságírókat szállító, Ural alvázzal szerelt busz sofőrje elmondta, hogy a járműve tavaly megperdült a nagy szélben. A kikötőt döntően orosz hajók használják, rajtuk kívül csak kínai érkezik néha, tavaly például kettő olyan, amely munkagépeket hozott Pevekbe. És, hogy ne távozzon üresen, elvitt egy kis ércet is.
Döntően hazai erőművek áramára lenne érdemes támaszkodniA klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérése érdekében az atomenergia és a megújulók jelentős fejlesztésére van szükség, miközben a fosszilis részarányt jelentősen csökkenteni szükséges. Magyarország a Paks II. Atomerőmű megépítésével, a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbításával és a naperőművek jelentős fejlesztésével ezen az úton jár. Ugyanakkor a súlyos európai kihívások közepette hazánk alapvető érdekeit az szolgálná leginkább, ha a jövőben hazai növekvő fogyasztás kielégítéséhez szükséges áram döntő részét hazai erőművek termelnék meg. Éppen ezért már tavaly áprilisban felvetettem, hogy Paks II mellett – egy újabb telephelyen érdemes lenne újabb atomerőművi egységekben gondolkozni, amelyek lehetnének akár kis moduláris blokkok is. Ha reálisan, szakmai alapon vizsgáljuk meg a kis moduláris reaktorok jelenlegi helyzetét, akkor azt mondhatjuk Oroszország ezekben a technológiákban is messze megelőzte a nyugati vetélytársait. A kis méretű reaktorok már hosszú évtizedek óta biztonságosan üzemelnek például az orosz atomjégtörő hajókon, de igazi szenzáció, hogy 2020 májusa óta a kelet-szibériai Pevekben a világ első úszó atomerőműve (két kis moduláris reaktor) kereskedelmi üzemben termeli a hő- és villamos energiát. Az idén májusban meglátogathattam ezt az innovatív technológiát Pevekben, ahol az üzemeltetők elmondták, hogy az eddigi üzemeltetési tapasztalatok abszolút pozitívak. Hozzátéve azt is, hogy Oroszország a hasonló reaktorokkal kapcsolatban több évtizedes üzemeltetési tapasztalattal, valamint kipróbált és bevált technológiákkal rendelkezik. A Roszatom azonban ennél sokkal többet kínál. Oroszország legújabb atomjégtörőin már az SMR-megoldások következő generációját fogják alkalmazni. Emellett már a szárazföldi SMR-alapú atomerőművi technológiája is rendelkezésre áll. A vállalat nemrég megkapta a szükséges létesítési engedélyt Oroszország – és egyben a világ – első szárazföldi SMR-alapú atomerőművének megépítésére Jakutföldön, az erőmű 2028-ig készülhet el. Mindezek mellett a Roszatom már építi a Breszt-OD-300 típusú innovatív ólomhűtésű gyorsneutronos blokkot is, amelynek teljesítménye 300 MW lesz. Ezzel szemben a nyugati országok egyelőre csak tervezik az első kis teljesítményű moduláris reaktorokat. Mindezekre tekintettel az mondható, hogy mérnöki szemmel az orosz SMR fejlesztések a jövőben perspektivikus lehetőséget kínálnak a Paks II. Atomerőmű mellett újabb hazai atomerőművi egységek építése tekintetében is. Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője és szerkesztője |
Aki pedig még többet szeretne megtudni a világ első úszó atomerőművét, nézze meg Hárfás Zsolt videóösszefoglalóját:
