Európa várja, Kína kapja a türkmén gázt

Magyarország számára ígéretesnek tűnik a türkmén gáz vásárlása, de – mint arról a minap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a helyszínen beszámolt – ehhez le kellene fektetni egy 300 kilométer hosszú és nagyjából 30 milliárd köbméter éves kapacitású gázvezetéket. A cső az azerivel kötné össze a türkmén gázhálózatot, azonban nem, hogy nem épül, de a beruházáshoz a miniszter szerint még „néhány nem egyszerű jogi kérdést is tisztázni kell a Kaszpi-tenger tekintetében”.

Megállapodások sora született

Az esetleges jelentőségét azonban felvázolta a miniszter: Türkmenisztánban van Oroszország, Irán és Katar után a világ negyedik legnagyobb földgázkészlete, amelyből az említett vezeték lefektetése esetén Azerbajdzsánon keresztül Magyarországra is juthatna. (Azerbajdzsánból már egyenes a gáz útja Délkelet-Európán keresztül.) Született viszont Szijjártó Péter asgabati tárgyalásai idején beruházásvédelmi megállapodás, valamint turisztikai, vízügyi, kulturális, felsőoktatási, diplomáciai képzési és meteorológiai együttműködési nyilatkozat. Mindez sokat ígér, érdemes lesz tehát figyelni a magyar–türkmén kapcsolatok alakulását.

A június 8–9-i magas szintű magyar–türkmén tárgyalásokról a türkmén állami hírügynökség Orbán Viktor miniszterelnök látogatása kapcsán írt. Kiderül belőle, hogy a megcélzott tudományos együttműködésben magyar részéről a Semmelweis Egyetem érintett, a meteorológiaiban a Budapesti Kormányhivatal, a többiben az adott területért felelős minisztériumok, illetve a Magyar Turisztikai Ügynökség. A földgázt nem is említette a hírügynökség, bár a találkozó előtti beharangozójában várható témaként sorolta fel az energiát, a szállítást, a gyógyszeripart, a textilipart, a beruházásokat, a mezőgazdaságot és a vízkezelést.

Kína a türkmén kedvenc

Ugyanakkor Türkmenisztán erősen dolgozik gázkivitelének növelésén és diverzifikálásán. Európai exportterveiről Szerdar Berdimuhamedov egy április 26-i dubaji befektetői konferencián is beszélt, arról pedig a múlt év végén lehetett gyakran olvasni, hogy Törökország szívesen vállal ebben tranzitszerepet.

Türkmenisztán gáztermelése 2010 óta megnégyszereződött, az ország 13,6 ezer milliárd köbméteres gázkészlete a globális készlet 7,2 százalékát jelenti. A közép-ázsiai ország a kivitelének növelésén és diverzifikálásán dolgozik. Úgy tűnik azonban, hogy most inkább a kínai exportot látja ígéretesnek. Szerdar Berdimuhamedov türkmén elnök a kínai Hszian városban közel egy hónapja tartott Közép-Ázsia-Kína gazdasági csúcstalálkozón azt javasolta, hogy folytassák a türkmén gáz Kínába történő szállítását célzó projektek előkészítését. (Ezzel egyébként megkétszereződne országa kínai gázkivitele.) Az új vezetéken a tranzitországok is eljuttathatnák saját gázukat Kínába. Térsége és Kína gazdasági kapcsolatainak fő területének az elnök üzemanyag- és az energiaszektort nevezte.  

Még nyitva van a Pokol kapuja

Türkmenisztán azonban olyasmiben is a toplistások között van világviszonylatban, amire kevésbé büszke: az ország a negyedik legnagyobb a metánkibocsátók között. Az üvegházhatású gáz az olaj- és gáztermelése során kerül a levegőbe. A mennyiség visszafogása érdekében tavaly döntött egy 10 megawattos nap- és szélerőmű építéséről, amelyet jövő januárban adna át. 

1971-ben történt ugyanis, hogy beomlott a egy türkmenisztáni gázlelőhelyen épített fúrótorony alatti gáztartalmú barlang, a helyén a Wikipédia szerint egy körülbelül 70 méter átmérőjű és 20 méter körüli mély kráter maradt. A geológusok a mérgező gázkibocsátás megelőzése érdekében meggyújtották a földgázt, remélve, hogy az hamarosan elég, és a tűz kialszik. Ám azóta is ég, a barlang maradványát helyiek ezért nevezték el a Pokol kapujának.

Járt az égő kráternél a Világgazdaság munkatársa, Kallus György is. Mint mondja, a Pokol kapuja ma már olyan turistalátványosság, amelyet csak terepjáróval lehet megközelíteni, buszos utat nem szerveznek oda. A Pokol kapuja nagy meleget nem ad, ha valaki átmászik a kerítésén, akár le is ülhet a szélére. „Én ugyanakkor nem tenném” – jelentette ki.