Kína felgyorsítja a tíz éve halogatott, D vonalnak nevezett közép-ázsiai gázvezeték építését, hogy növelje a Türkmenisztánból importált energiahordozó mennyiségét. A projekt haladását eddig technikai problémák és a gáz árával kapcsolatos nézeteltérések nehezítették, azonban az orosz–ukrán háború és az egyre nagyobb mennyiségben érkező orosz gáz kapóra jön Pekingnek.

CHINA-XINJIANG-HORGOS-NATURAL GAS-INITIAL COMPRESSOR STATION (CN)CHINA-XINJIANG-HORGOS-NATURAL GAS-INITIAL COMPRESSOR STATION (CN(210205) -- HORGOS, Feb. 5, 2021 (Xinhua) -- Maintenance workers are on patrol inspection at the Horgos initial compressor station of the West Pipeline Company under China Oil & Gas Pipeline Network Corporation (PipeChina) in Horgos, northwest China's Xinjiang Uygur Autonomous Region, Feb. 4, 2021. The Horgos initial compressor station is the first station of the China-Central Asia Gas Pipeline in China, and is also a critical point of China's West-to-East Gas Pipeline.    During winter heating season, more than 140 million cubic meters of natural gas goes through the station every day, all the way to homes and offices across the country.   A team of young people, most of them under 30 years old, are combing through this maze of steel pipes for any possible error, to ensure that more than half a billion people, or over one third of the country's population, will steadily benefit from the clean energy. (Xinhua/Ding Lei) (Photo by Ding Lei / XINHUA / Xinhua via AFP)
Fotó: AFP

A földgáz geopolitikai szempontból is fontos, ugyanis a távol-keleti ország csökkenteni akarja a cseppfolyósított gáz (LNG) behozatalát, hogy kevésbé függjön a tengeri szállítástól. Ebben mind az orosz, mind a közép-ázsiai energiahordozónak fontos szerepe van, de névtelenségüket kérő iparági források szerint Kína most Türkmenisztánnak ad prioritást, mivel Peking régóta Közép-Ázsiát tartja az egyik fontos pillérnek a bővítésében és az energiaellátás biztosításában – írja a Reuters.

Egy, a projektben részt vevő magas rangú forrás a hírügynökségnek elárulta: a CNPC nemzeti olajtársaság a sürgősségre való tekintettel már készíti a megvalósíthatósági tanulmányt a Kirgizisztán határától Hszincsiangig húzódó szakaszról. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy a D vonal készülődik, valamint a hszincsiangi belföldi vezeték építése jövőre kezdődhet el. A SIA Energy és a Rystad Energy tanácsadó cégek előrejelzései szerint a D vonalon keresztül 2028 körül indulhat meg az új türkmén gáz, míg a nyugat-szibériai orosz gáz a 2030-as évek elejétől érkezhet. A helyet kedvez Pekingnek, 

ugyanis a Szibéria Ereje 2.-nek köszönhetően akár jobb áron is hozzájuthat a türkmén gázhoz, ami persze fordítva is igaz: a közép-ázsiai projekt miatt Moszkvával is előnyösebb helyzetből tárgyalhat.

Hszi Csin-ping elnök a múlt héten a közép-ázsiai vezetők első személyes csúcstalálkozóján, az ősi selyemút városában, Hszianban tartott beszédében sürgette a feleket, hogy gyorsítsák fel a D vonal lefektetését, amely Kína negyedik gázvezetéke lenne a régióban. A projekt építési költségeit 6,7 milliárd dollárra becsülték 2014-ben, és évente 30 milliárd köbméter gázt szállítana Kínába. Peking eltökélt célja, hogy a D vonal mellett megállapodjon Moszkvával is a Szibéria Ereje 2. vezetékről is, így jelentősen csökkentve a cseppfolyósított gáztól (LNG) való függőségét.

Ezekből az országokból importál földgázt Kína

A távol-keleti ország tavaly gázigényének 17 százalékát szerezte be vezetékeken keresztül, 47 százalékát cseppfolyósított formában importálta, a fennmaradó részt pedig saját termelésből fedezte. Peking célja, hogy ne függjön egyetlen eladótól, ezért Közép-Ázsiai országoktól, Oroszországtól és Mianmartól vásárol földgázt. Kína 2008 óta több mint 14 milliárd dollár becsült összköltséggel három fővezetéket fektetett le Közép-Ázsiában, amelyek a türkmenisztáni gázmezőket kötik össze a távol-keleti óriással. 

Az A és a B vezeték Türkmenisztán és Üzbegisztán határán indul, áthalad Kazahsztánon, mielőtt Korgosz határvárosnál belép Kínába. Mindkettő 1833 kilométer hosszú, és együttesen évente 30 milliárd köbméter gáz szállítására képesek. A C vezeték 2014-ben kezdte meg működését, tervezett éves kapacitása 25 milliárd köbméter, viszont jelenleg kapacitása alatt működik. A Gazprom 2019 végén kezdte meg a gázszállításokat Kínába a szibériai mezők és Északkelet-Kína közötti 3000 kilométeres Szibéria Ereje révén.

Az orosz tavaly elérte a 16 milliárd köbmétert, és a tervek szerint 2025-re 38 milliárd köbméterre növelik a mennyiséget. A Szibéria Ereje 2. 2600 kilométer hosszú lenne, és 50 milliárd köbméter gázt szállítana a Nyugat-Szibériában található hatalmas Jamal-félszigeti készletekből. A Gazprom 2020-ban kezdte készíteni a projekt megvalósíthatósági tanulmányát, Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes március végén azt mondta, hogy Moszkvának egyértelmű a célja, hogy még az idén megállapodjanak a szerződésekről.

Peking tavaly februárban beleegyezett, hogy a Japán-tengeren át Északkelet-Kínába vezető új gázvezetéken keresztül gázt importál Oroszország távol-keleti Szahalin szigetéről, a szállítások 2026 körül elérik az évi 10 milliárd köbmétert. A 793 kilométeres mianmari–kínai gázvezeték, amely a Mianmar nyugati partjainál fekvő Ramree-szigetet köti össze a Yunnan tartományban található Ruili városával, 2013 óta üzemel. Évi 12 milliárd köbméter szállítására tervezték, azonban a mianmari gázmezők alacsony kitermelése miatt a vezeték évek óta kapacitása alatt működik, a 2020-es import pusztán 3,8 milliárd köbmétert tett ki.

Rekordot döntött tavaly az orosz–kínai külkereskedelem

A teljes kínai külkereskedelmi forgalom visszaesett decemberben, és a romlás igaz a kétoldalú forgalomra is Oroszországgal. Az egész évet tekintve viszont új csúcsra ugrott a két állam gazdasági kapcsolata. A kínai belső kereslet alakulását meghatározza a koronavírus-járvány, amely most terjed át a nagyvárosokból vidékre.