Magyarország kiegyenlített energiaátmenetét célozza az a tizennégy reformintézkedés és tizennégy beruházás, amelyekre Magyarország javaslatot tehet a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv újabb, önálló energetikai fejezetében. Az Energiaügyi Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott anyag szerint a RePowerEU fejezet tervezete mintegy 2600 milliárd forintnyi hazai fejlesztést alapozhat meg. Az energiaátmenet elsődleges eszközei a hálózatok fejlesztése (757,55 milliárd forint), az ipar zöldítése 632,80 milliárd forint), a megújulók fokozott hasznosítása és az energiahatékonyság javítása (668,07 milliárd forint).
Jogalkotói dömpingre lesz szükség a 14 intézkedéshez
Az energiaközösségek kibővítése sürgető feladat, mivel a rájuk vonatkozó rendelkezések már 2021. január 1-je óta élnek, ám a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) máig nem vett nyilvántartásba egyetlen energiaközösséget sem. A hazai szabályozás olyan energiaközösségekre vonatkozik, amelyek tevékenysége a villamos energia előállítása, fogyasztása, tárolása vagy értékesítése, de nem terjed ki a fűtési és hűtési ágazatra. Erősíteni kell az aggregátorok szerepét is – a MEKH 46 aggregátort tart nyilván –, ezek az energiaközösségek működéséhez kapcsolódva rugalmassági szolgáltatást kínálnak, így segítik a hálózat stabilizálását. Meg kell újítani a szabályozási tartalékpiacok termékstruktúráját az új típusú rugalmasságok piacra lépésének elősegítése érdekében, ez esetben az kell kezelni, hogy nőnek és egyre hosszabb ideig tartanak a hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyhiányos állapotai, ráadásul egyre kisebb kapacitás áll rendelkezésre az egyensúly visszaállításához. Az energiatárolás jogi ösztönzése révén a jelenleg nagyon alacsony, 20 megawattos tárolói piacot jogalkotási és pénzügyi ösztönzőkkel kellene növelni. Az okosmérők szabályozásának átalakítására azért van szükség, mert bár bizonyos felhasználók kötelesek intelligens fogyasztásmérőt telepíteni, de azok használatát célszerű szélesebb körben is elterjeszteni. Biztosítani kell a hidrogénágazat jogi kereteit is, a nemzeti hidrogénstratégia szerint 2030-ig legalább 240 megawatt elektrolízis-kapacitásnak kell rendelkezésre állnia.
Fotó: Rosta Tibor / MTI
A megújuló erőművek hálózati csatlakozási engedélyezése lakossági szempontból kiemelten figyelt intézkedés, ezt 2026 második negyedévére kell megvalósítani úgy, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások számára legalább 12 ezer megawatt összkapacitásig kell biztosítani. Ki kell dolgozni a biogázra és biometánra vonatkozó stratégiát, a biogáz ugyanis nemzetközi összehasonlításban Magyarországon alulhasznosított.
A dinamikus árképzés jogi hátterének kidolgozása első körben az intelligens mérőórákkal rendelkező felhasználókat érintené. Minden villamosenergia-kereskedő köteles a felhasználónak legalább egy többzónás időpontot és legalább egy rugalmas árképzési ajánlatot vagy díjszabást biztosítani. A dinamikus árképzés opció lehet az összes nagy- vagy átlag feletti fogyasztónak, de kinyílna a lehetőség a mikrovállalkozások és az átlagos fogyasztás (évi 2523 kilowattóra) feletti lakossági fogyasztóknak is. Az érintett mikrovállalkozások és a háztartások a szabályozott árrendszer előnyeinek megtartása mellett önkéntes alapon dinamikus villamosenergia-áras szerződéseket köthetnének, szolgáltatóik pedig dinamikus áras szerződéseket kínálhatnának. A felhasználók tehát kihasználhatják az áringadozást, és akkor használhatják a villamos energiát, amikor az olcsóbb.
Vagyis a sajtóban megjelent értelmezéssel ellentétben nem a rezsicsökkentés átalakítása merült fel, hanem pluszlehetőség nyílt a lakosság részére a rezsicsökkentett tételen felül vásárolt áram rugalmas szerződésen keresztüli vásárlására.
Igaz, az esetleges árelőnyök kihasználására az egyetemes szolgáltatásban áramot vásárlók közül is önként átállhatnak a dinamikus árképzésre – ha vállalják a világiaci árak okozta bizonytalanságot, vagyis azt, hogy az árak jelentősen meg is ugorhatnak.
Szintén intézkedésre van szükség a hálózati tarifák megállapítására, a hálózati csatlakozási eljárás harmonizálására és a geotermikus szabályozási keret fejlesztésére is. A lakóépületek energiahatékonysági fejlesztésének keretrendszere esetében a reform garantálja, hogy az összes uniós finanszírozású, lakóépületeket célzó energiahatékonysági támogatási rendszerben csak olyan pályázat legyen benyújtható, a megadott szereplők valamelyike készítette elő. Végül a zöldkészségek fejlesztése képzési programokat takar.
Fotó: Shutterstock
Tizennégy beruházás huszonhat projektre bontva
Az Európai Bizottság és Tanács már elfogadta Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét. A terv közel 2300 milliárd forintos keretéből 460 milliárd forintot meghaladó költséggel kerül sor egyebek mellett hálózatfejlesztésre, valamint a megújuló energiatermelés és -felhasználás fokozását célzó beruházásokra. A REPowerEU fejezet több mint 2000 milliárd forint vissza nem térítendő és hiteltámogatással is segítheti az ország energiaszuverenitásának létrejöttét.
A villamosenergia-hálózat fejlesztése és digitalizációja: ezek a beruházások hagyományos hálózatfejlesztéseket, a rendszerirányítónál történő digitális fejlesztéseket, az időjárás-előrejelzés pontosságának fejlesztését és az okosmérés elterjesztését tartalmazzák. Az a egyik fő cél, hogy 1400 megawatt villamosenergia-hálózatra csatlakoztatható, időjárásfüggő megújuló energiaforrást hasznosító villamosenergia-termelő erőművi kapacitástöbblet álljon rendelkezésre.
Nagy nyomású földgázvezeték-hálózat kapacitásbővítése: ennek a csomagnak öt eleme van:
- A meglévő Csanádpalota kompresszorállomás bővítése egy gépegységgel és a meglévő Csanádpalota nemzetközi mérőállomás átalakítása
- Kiskundorozsma–Városföld vezeték között egy új DN1000, PN75, 67 kilométernyi távvezeték létesítése
- Városföld–Vecsés DN800, PN75 vezeték létesítése
- Algyő–Kiskundorozsma DN300, PN75, 12 kilométeres vezeték létesítése és keverőkör létesítése Kiskundorozsmán
- szlovén–magyar összekötő vezeték létesítése 50 ezer köbméter per óra (0,44 milliárd köbméter per év) kapacitással.
Szlovén–magyar összekötő vezeték létesítése: itt a cél újabb, nem orosz eredetű földgáz szállításának biztosítására határkeresztező pont létesítése Tornyiszentmiklósnál évi 2,3 milliárd köbméteres kapacitással.
Gáztárolók energiahatékonysági és ellátásbiztonsági beruházásai: e beruházások révén a bázisévhez képest akár 2,7 millió köbméterrel is csökkenthető a gáztárolók energiaigénye.
Az Adria vezeték kapacitásbővítése és a finomítói rugalmasság fejlesztése: az utóbbi a Mol Dunai Finomítóját érinti azzal a céllal, hogy a létesítmény alkalmassá váljon kizárólag orosztól eltérő kőolaj feldolgozására. Az Adria vezeték hazai szakaszát is arra az esetre kell felkészíteni, ha a vezetéken nem érkezne orosz eredetű kőolaj.
Fotó: Shutterstock
Ipari parkok energetikai célú zöldítése: A hazai ipari parkokban összesen 200 megawatt megújuló alapú kapacitás létesítése a cél.
Zöldgazdasági gyártókapacitások kiépítése: erre a forrásra a megnevezéshez kötődően számos beruházással, de számos feltételnek, mindenekelőtt kibocsátáscsökkentési elvárásoknak megfelelve lehet pályázni.
Zöldtechnológiák alkalmazása: a cél az ipar dekarbonizálása. Támogatás csak olyan beruházásokhoz igényelhető, melyek a meglévő légszennyezést és/vagy ÜHG-kibocsátást okozó gazdasági tevékenység légszennyezési és ÜHG-kibocsátási szintjét legalább 30 százalékkal mérsékli.
Vállalkozások energiahatékonysági fejlesztései: a győztes pályázóktól elvárás a fajlagos energiaigény legalább 30 százalékos mérséklése a kiindulási állapothoz képest.
Hidrogénberuházások: a támogatások a hidrogén előállítását és a mobilitási célú felhasználását segítik. A beruházás révén a terv szerint 40 hidrogén-üzemanyagcellás szóló busz állítható üzembe 2026 második negyedévére, amelyek 40 dízelüzemű buszt váltanának ki.
A zöldgazdaság emberi erőforrásának megerősítése: célirányos szakemberképzésről és -átképzésről van szó a szakképzésben és a felsőoktatásban.
Földhő hasznosítása: a hasznosított geotermikus energia éves mennyiségét a 2021-es 6,4 petajoule-ról 2030-ig 13-15 petajoule-ra növeljük.
Középületek energiahatékonysági beruházásai: itt épületenergetikai fejlesztéshez, megújuló energiafelhasználás növeléséhez, klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló tevékenységekhez pályázható támogatás.
A lakosság energiahatékonysági beruházásai: a támogatás célja a lakóépületek energiahatékonyságának növelésével a lakossági szektor energiafelhasználásának – azon belül elsősorban a földgáz felhasználásának – csökkentése.
Megújuló alapú villamosenergia-termelés azonban nem támogatható.
Vasúti szakaszok villamosítása: a projektben 7 alállomási körzet szerepel: Tatabánya, Kimle, Szabadegyháza, Füzesabony, Nyékládháza, Őrmező és Kisvárda. Mindehhez vasútépítés, útépítés, műtárgyak kezelése, magasépítés, felső vezeték, biztosító berendezések, távközlés és zajárnyékoló építése, új villamos alállomás létesítése, térvilágítás kiépítése, új akadálymentes vasúti megállóhely és peron létesítése, közművek kiváltása, átépítése és központi forgalom irányítási rendszer kiépítése is tartozik.
