Az Oroszországban 2009 óta évente megrendezett Atomexpo a legnagyobb üzleti és kiállítási platform, amelyen az iparág csúcsvezetői és vezető szakértők vitatják meg a nukleáris technológiák fejlesztésének perspektíváit.
A 24 ország részvételével rendezett esemény szervezője az orosz állami Roszatom, amely már a negyedik generációs reaktorokra összpontosít, de dolgozik a kis moduláris reaktorok fejlesztésén és a nukleáris üzemanyagciklus zárásán is. Ez utóbbi a kiégett fűtőelemek újrahasznosításán keresztül lényegében egyfajta megújuló energiaforrássá teszi az atomenergiát. A csoport tevékenysége messze túlnő az atomiparon: jelen van az energiaipar egészében, aktív az ipar és a tudomány számos területén, ideértve a kvantumszámítógépek terén folyó tudományos munkát is.
Alekszej Lihacsov: nyilvánossá kell tenni az atomenergetika eredményeit
„Középtávon, a 40-es, 50-es évekig már látjuk a fejlődést: a következő 20 évben 40 blokkot kell Oroszországban építeni a meghatározott célok elérésére” – mondta az Atomexpón Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója. További célnak nevezte a negyedik generációs atomerőművek kifejlesztését és a kiégett üzemanyagok többszöri felhasználását, vagyis a kétkomponensű (új+újrahasznosított) üzemanyaggyártás beindítását.
Oroszország reményeik szerint a 2050-es években már fúziós energiával rendelkezhet, de mindennaposak lesznek a moduláris reaktorok is.
Alekszej Lihacsov tévhitnek nevezte, hogy egyszerűbb lenne kisebb atomblokkokat építeni, mint nagyobbakat. Fontosnak tartotta az atomenergetika átláthatóságát, eredményeinek nyilvánossá tételét annak érdekében, hogy kézenfekvő legyen a technológia biztonságos volta.
Szijjártó Péter: az atomiparban nincs helye az ideológiának
Az eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy az energetikáról folytatott vitákat az ideológia befolyásolja, de fontos megérteni, hogy az atomiparban vagy a gáziparban nincs helye az ideológiának. Ezt a harcot már sikerült megnyerni Európában: megértették, hogy az atomenergia fenntartható. 2030-ra Európában 50 százalékkal nő az energiaigény, de az a kérdés, hogy ezt az energiát hogyan tudjuk előteremteni olcsón, biztonságosan és fenntarthatóan.
Ha hiányzik Európa és Oroszország atomipari együttműködése, akkor nem sikerül teljesíteni a fenntarthatósági célokat. E téren nagyon sok a képmutatás.
A Paks II. projekten a Roszatom dolgozik – emlékeztetett a miniszter –, de német, amerikai osztrák és svájci együttműködésben, vagyis a vállalatok szintjén megmaradt az együttműködés normális szintje. Lehetőség van amerikai és magyar együttműködésre is. Az Oroszország elleni atomenergetikai szankciók sértenék Magyarország nemzeti érdekeit, azokkal ellentétesek lennének, Oroszországgal szemben pedig igazságtalanok. Ha az Egyesült Államok egymilliárd dollár értékben vásárolhatott orosz uránt, Európa miért ne tehetné? Az atomipari expo kiváló platform az együttműködés számára.
Haladnak az egyeztetések a Siemensszel és a Framatome-mal
A paksi bővítés sikere a magyar gazdasági versenyképesség hosszú távú garanciája, ezért különösen jó hír, hogy a beruházás továbbra is jól halad, és újabb fontos mérföldköveket sikerült elérni az építkezés során – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szocsiban a szaktárca közleménye szerint.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a szerb, a török, az iraki és a fehérorosz kormány képviselőivel, illetve a Roszatom orosz atomenergetikai vállalatot vezető Alekszej Lihacsovval folytatott tárgyalása után arról számolt be, hogy az utóbbi találkozón ismét áttekintették a paksi bővítés állását. „A paksi beruházás sikere a magyar gazdaság versenyképességének hosszú távú garanciája. Ezáltal garantálni tudjuk Magyarország számára azt, hogy az ország villamosenergia-ellátása biztonságban lesz hosszú évtizedekre, hiszen nagyjából az ország lakossága és ipara által szükségesnek tartott villamos energia mintegy 70 százalékát mi magunk elő fogjuk tudni állítani” – jelentette ki.
Újabb mérföldköveket emlegetett a projekttel kapcsolatban, mondván, hogy a blokkhoz szükséges két legfőbb nukleáris eszköz gyártása közül az egyik, az úgynevezett zónaolvadék-csapda gyártása már lezárult, így megkezdhették a műszaki átadás-átvétel folyamatát. Ha minden rendben halad, a második negyedév során megérkezhet Paksra a berendezés. A másik nagy tömegű eszköz, a reaktortartály gyártása április elején indul a magyar szakértők jelenlétében.
A miniszter üdvözölte, hogy gőzerővel zajlik az építkezés előkészítése, jelenleg a talajszilárdítást végzik német, amerikai és más alvállalkozók.
Ennek során 72 ezer cölöpöt kell lefúrni, amelyből 9234 megvan, ez 12 százalék feletti eredmény. Aláhúzta, hogy rendkívül fontos mérföldkőre kerül majd sor az év végén, amikor is lekerülhet az első beton a földbe, ennek azonban lényeges előfeltétele az itt alkalmazandó technológia tesztelése, ami a múlt pénteken meg is kezdődött. Kitért arra is, hogy eközben folynak az egyeztetések a Framatome és a Siemens konzorciumával arról, hogy milyen módon lesz alkalmazható a német és francia irányítástechnika az erőműben.
