Szupermélyre fúrt Kína, és még nem végzett
Kína mérföldkőnek számító kutató mélyfúrása meghaladja a 10 ezer métert, ami áttörés az ország mélységi kutatásában, de a megcélzott végleges mélység 11 100 méteres a Hszinhua hírügynökség jelentése szerint.
Minden egyes méterrel nőnek a nehézségek
A Sentitako 1. (angol átírással Shenditake) nevű fúrás a Takla-Makán-sivatagban, a Tarim-medencében zajlik az ország északnyugati részén, a Hszincsiang ujgur autonóm régióban. Ez Kína első tudományos kutatófúrása. A munka 2023. május 30-án indult, azóta 13 kontinentális rétegen hatoltak át, több mint ezer fúrócsövet vezettek a Földbe, és több mint 20 fúrószárat használtak el – sorolja a hírügynökség. Vang Csunseng (Wang Chunsheng), aki a Kínai Nemzeti Petroleum Corporation társaságnál a Tarim-olajmezők fő szakértője, a Tien-san- és a Kunlun-hegység közötti Tarim-medencét az egyik legnehezebben felfedezhető területnek nevezte a zord talajkörnyezete és a bonyolult föld alatti viszonyai miatt.
A 10 ezer méter elérése után a fúrásban komoly kihívások várhatók, mint például a 200 Celsius-fok feletti hőmérséklet és a 130 megapaskalt meghaladó formációs nyomás.
A nehézségek megsokszorozódnak minden egyes mélyebbre fúrt méterrel.
A világ legmélyebb függőleges kútja ma több mint 12 262 méter mély. Csia Csengcao (Jia Chengzao), a Kínai Tudományos Akadémia akadémikusa elmondta, hogy a Sentitako 1. a második legmélyebb függőleges kúttá vált világszerte, és a legmélyebb Ázsiában. Azon túl, hogy mérföldkő-jelentőségű a mélyföldi tudományos kutatásban, hasonló súlya van az ultramély olaj- és gázipari kutatásban.
Fotó: Li Xiang / AFP
Murmanszktól tíz kilométerre
A hivatkozott, legmélyebb függőleges kút a Wikipédia szerint az oroszországi Kola-félszigeten van, és eredetileg 15 kilométer mélyre tervezték. Ha sikerül, átfúrták volna a földkérget és a földköpenyt határoló Mohorovicic-felületet. A fúrás helyét a Murmanszki területen fekvő Zapoljarnij várostól 10 kilométerre nyugatra jelölték ki, ugyanis a mérések szerint itt volt a Mohorovicic-felület a legkisebb mélységben. A munka 1970. május 24-én indult az Uralmas-4E, majd folytatódott az Uralmas-15000 fúrótoronnyal. Több fúrólyukat mélyítettek a központi lyuk elágaztatásával. A 12 626 méteres mélységet 1989-ben érték el.
A nem hagyományos gáz után Magyarországon 2007-et követően indított kutatás során több mint 6000 méter mélyre fúrt le a TXM Kft., az MVM részvételével most folyó Corvinus-projekt Berettyóújfalu térségében 4000-4200 méter mélyre ért le, a Corvinus már termelő nyékpusztai beruházása 3700-4500 méter mélyről hozza fel a gázt.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
Pozíciócserék jönnek a magyar energiaágazatban, új szereplők érkeznek a „nagyfiúk játszóterére” – ebbe nyúlhat bele Magyar Péter
