Egy újfajta kategóriába sorolt, azaz nagyon kis aktivitású radioaktívnak minősülő hulladékok tárolója számára kell kijelölni a legmegfelelőbb helyszínt. Az első vizsgálatok a vízzáró tulajdonságú, fiatal üledékek megismerésére irányulnak – ismerteti a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK).
Az RHK felidézi, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 2009-ben új ajánlást adott ki a radioaktív hulladékok osztályozásáról, akkor vezette be a nagyon kis aktivitású hulladék kategóriát. Ilyen hulladék döntő részben az atomerőművek üzemidő-hosszabbítása és leszerelése során keletkezik. Ennek megfelelően az ilyen hulladék biztonságosan és véglegesen egy földfelszíni tárolóban azonos biztonsági szinten, de jóval egyszerűbben és szerényebb ráfordítással helyezhető el, mint ahogyan az Magyarországon a kis aktivitású hulladékokkal történik. Ez utóbbiak ugyanis a Bátaapátiban működő Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóba (NRHT) kerülnek, a 250 méter mélyen, gránitban kialakított tárolókamrákba.
Újfajta sugárzó hulladéknak újfajta tároló kell
A NAÜ ajánlása után több kezdeményezés indult a radioaktív hulladékok hazai osztályozásának a bővítésére. Az újfajta hulladéktípust egy 2018. március 1-jén hatályba lépett kormányrendelet írta le. Olyan radioaktív hulladékokról van szó, amelyekben jellemzően csak 30 évnél rövidebb felezési idejű izotópok vannak, és ezeknek az aktivitása is belátható időn belül – legfeljebb 100-200 év alatt – a mentességi szint alá csökken. (Ekkor felszabadítási eljárással is kikerülhetnének a sugárvédelmi hatósági felügyelet alól).
Az RHK 2023 februárjában juttatta el az Országos Atomenergia Hivatalba A nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának megvalósításával kapcsolatos előkészítő tevékenységek című dokumentumot, amelyben a kft. stratégiai és műszaki igazgatóságának kollégái leírták többek között a telephely-kiválasztás előkészítésének jelenlegi helyzetét. Ennek alapján két lehetséges befogadó képződmény (a tengelici vörösagyag formáció és a csákvári agyagmárga formáció) alkalmassága, továbbá öt lehetséges kutatási terület merült fel.
Elsősorban Pakshoz közelebbi helyszínek kerültek fókuszba az atomerőmű közelsége okán, persze nem megfelelőség esetén távolabbi területeket is meg kell vizsgálni.
A továbblépéshez elsősorban a tároló előzetes, általános biztonsági értékelését kellett elvégezni. Tisztázták, hogy a radiológiai biztonság szempontjából pontosan milyen követelményeket kell támasztani, milyen biztonsági funkciókat és milyen időtávon kell kielégítenie a tároló műszaki gátrendszerének és földtani környezetének. Ezt követően folytatták a telephely kiválasztását célzó előzetes szűrést, majd megtervezték a vizsgálati módszerek megfelelőségét igazoló kutatást. Olyan módszerekkel kell ugyanis dolgozni, amelyek alkalmasak a felszín közelében előforduló, kedvezően vízzáró tulajdonságú képződmények elterjedésének és jellemzőinek meghatározására. Ezt követően a kijelölt területeken megindulhatnak a célirányos terepi vizsgálatok (felszíni geofizikai mérések, talajfúrások).
Sokéves munka kezdődik
Az RHK Kft. 2024 február elején benyújtotta a módszertani földtani kutatás engedélykérelmét, melyet az illetékes bányászati hatóság elfogadott. A mérésekre vonatkozó közbeszerzési pályázat így hamarosan kiírható.
A terepi munka 2024 őszén kezdődik, és körülbelül fél évig tart, elsősorban geofizikai módszereket (geoelektromos és szeizmikus mérések) alkalmazva.
A felszínközeli képződmények elhelyezkedésével kapcsolatos információk megszerzését talajszondás vizsgálatok követik, illetve 15-30 méter mélységű talajfúrásokkal igyekeznek majd az üledékek tulajdonságairól még pontosabb ismereteket gyűjteni. Ha a kiválasztott vizsgálati módszerek megfelelőnek bizonyulnak, indulhat a telephelykutatás. Ezután, a környezetvédelmi, létesítési és üzemelési engedélyek megszerzésével és az építéssel együtt – a jelenlegi tervek szerint – kilenc év múlva kezdhet üzemelni a nagyon kis aktivitású hulladékok új tárolója.
