BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Paksi bővítés: gördülhetnek még akadályok az új atomblokk építése elé – a német exportügynökségé a végső szó

Olyan akadály gördült el a napokban két új paksi atomblokk építése elől, amelyet valójában nem az Európai Unió, hanem Németország állított azzal, hogy nem járult hozzá a Siemens Energy által vállalt beszállítás teljesítéséhez. Így formálisan továbbra is a német exportügynökségnél van a labda, de ténylegesen már aligha pattog.

Megkönnyebbülést hozott a Paks II. projekten dolgozóknak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter keddi bejelentése, amely szerint az Oroszország elleni újabb uniós szankciós csomag sem érinti a magyarországi atomerőmű-beruházást. Igaz, az eddigi csomagok sem érintették az Oroszországgal való, polgári célú nukleáris együttműködés, most azonban ki is mondták a jogszabályban, hogy a beruházás „és annak minden folyamata, minden szakasza és minden eleme teljes egészében mentesül a szankciós intézkedések alól”.

Folyik a munka a paksi építési területen / Fotó Paks II. Zrt.

Eddig sem volt uniós akadály, csak egyéb akadékoskodás

Ez azért is fontos a tárcavezető magyarázata szerint, mert mostantól a paksi projektben részt vevő uniós vállalatoknak nem kell majd engedélyt kérniük még a saját tagállami hatóságaiktól sem. E ponton azonban – meg nem nevezett szakértőkre hivatkozva – egy orosz lap mégis lát aggályt. Először Jákli Gergelyt, a Paks II. Zrt. vezérigazgatóját idézi, aki a fentiekre hivatkozva azt tette közzé a társaság honlapján, hogy az uniós szankciók elmaradása garancia arra, hogy a Siemens Energy részt vesz az építkezésben. (A német cég az atomerőmű automatikus vezérlőrendszerét szállítaná.) Ezt a Siemens Energy (SE) németországi vezetése is megerősítette.

Pakson rendben zajlik az építkezés 

Csakhogy az említett aggály szerint az SE-nek ez esetben is engedélyt kell szereznie a német exportügynökségtől, márpedig eddig is éppen ez a szervezet, nem pedig valamely uniós tilalom állta útját a Magyarországra történő, orosz gyártótól rendelt, orosz kivitelezésben történő projekthez. A hatóság nem engedte azt sem, hogy a társaság integrált kapcsolóberendezést szállítson a szintén a Roszatomtól rendelt, törökországi Akkuyu atomerőműhöz. Mindazonáltal ez már a múlt. Az ügyben valódi súlya a Paks II-re vonatkozó uniós bekezdésnek és a Siemens Energy vezetősége nyilatkozatának van. 

Azt is érdemes felidézni, hogy eddig is minden érintett is azt valószínűsítette, hogy szállít majd a német cég. 

Maga a társaság is arról nyilatkozott, hogy kitart a Paks II. projekt mellett, és a kivitelező első számú magyarországi vezetője, Vitalij Poljanyin is azt mondta tavaly decemberben a Világgazdaságnak, hogy esélyes, hogy a Siemens Energy szállít a beruházáshoz. Ez a szállítás egyébként időben még odébb van: előbb fel kell építeni a két, egyenként 1200 megawattos blokkot. Lapunk nemrég beszámolt a projekt pillanatnyi állásáról.    

Hetven éve adták át a világ első atomreaktorát

Hetven éve az oroszországi Obnyinszk városában helyezték üzembe a világ első atomerőművét. Noha az 5 megawattos teljesítménye még az akkori mércével is kicsinek számított, elindítása korszakos jelentőségű volt. Az ez alkalomból rendezett ünnepségen részt vett Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója és Sama Bilbao y León a Nukleáris Világszövetség (WNA) főigazgatója is. Az eseményen Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója egyebek mellett elmondta: „most, a hetvenéves évforduló idején az akkorihoz hasonló áttörés küszöbén áll az atomenergetika: épül az első, negyedik generációs atomerőmű Oroszországban. A 2030-as évek elején átadandó létesítmény lehetővé teszi a nukleáris üzemanyagciklus zárását. Ennek köszönhetően a földi uránkészletek rendelkezésre állásának időtartama megsokszorozódik. A jövő másik, fejlesztés alatt álló energiaforrása a fúziós reaktor.”

A világ első atomerőművének építéséről 1949-ben döntött a szovjet kormány, az építkezés 1952-ben kezdődött. A grafit moderálású, csatorna típusú, 100 atmoszféra nyomás alatti víz hűtőközeggel működő reaktort a korábban plutónium termelésére használt reaktorokkal szerzett tapasztalatok alapján tervezték meg. A projekt tudományos vezetője Igor Kurcsatov akadémikus, a szovjet atombomba atyja, főkonstruktőre Nyikolaj Dollezsal volt.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.