Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek: Donald Trump beszólt Nagy-Britanniának

Donald Trump megválasztott amerikai elnök szerint az Egyesült Királyság „nagyon nagy hibát követ el” az energiaadó-politikájával. A január 20-án hivatalba lépő politikus felszólította az európai országot, hogy „nyissa meg” az Északi-tengert. Az éles kritikát Donald Trump azután fogalmazta meg az angolszász szövetségesével szemben, hogy az APA Corporation amerikai olaj- és gázkitermelő bejelentette az Apache egységének tevékenységét 2029 végéig megszünteti az Északi-tengeren.

A texasi székhelyű vállalatnak ugyanis gazdaságtalanná vált az Egyesült Királysághoz tartozó északi-tengeri olajkitermelése, miután a munkáspárti brit kormány megemelte az energiaadót. A kabinet októberben közölte, hogy az északi-tengeri olaj- és gázkitermelőkre kivetett energiaadót 35 százalékról 38 százalékra emeli, annak érvényét pedig 2030 márciusáig meghosszabbítja.

Donald Trump a Truth Social nevű közösségi médiájában arra is felszólította a briteket, hogy „szabaduljanak meg a szélmalmoktól”.

A kormány szerint ez erősíteni fogja az ország energiabiztonságát és energiafüggetlenségét.

Az Északi-tengert tartják Nagy-Britannia egyik legjobb és legkiszámíthatóbb tengeri szélenergia-forrásának – jegyezte meg a CNBC.

Az Offshore Energies UK, a tengeri energiával foglalkozó brit kereskedelmi szervezet szóvivője az amerikai portálnak elmondta, hogy az Egyesült Királyságnak változatos energiamixre van szüksége, aminek tartalmaznia kell az északi-tengeri olajat, gázt és az ott megtermelt szélenergiát.

A szervezet felhívta a figyelmet, hogy a brit „energiatermelés rekordalacsony szinten van, az ország a hazai energiaigény közel 40 százalékát olaj-, gáz- és villamosenergia-importból fedezi”.

„A fogyasztók védelmének és a biztonságos, megfizethető energia biztosításának legjobb módja, ha minél több energiát termelünk az Egyesült Királyságban.” A szóvivő hozzátette, hogy arra törekednek, hogy az energiát hazai vállalatok brit munkaerővel állítsák elő.

Donald Trumpnak nem tetszik a brit energiaadó, de ő emelné a vámokat

Donald Trump a környezetvédelmet sosem tartotta fontosnak, a klímaválságot pedig sokáig tagadta. A republikánus politikus az első elnöksége alatt természetvédelmi területen futó olajvezetéket hagyott jóvá és kezdeményezte az Egyesült Államok kilépését a párizsi klímaegyezményből. Ezeknek végül utódja, Joe Biden demokrata elnök vetett véget, azaz állította le az olajvezeték megépítését és marasztalta országát az éghajlati egyezményben. Izrael idén ősszel azt tanácsolta Trumpnak, hogy ne döntsön újból a kilépés mellett.

Nem meglepő tehát, hogy Trump elnöki programjának egyik sarokpontja az amerikai olajipar felpörgetése. Ebbe az ambícióba szépen beleillik Trump pénteki bejegyzése.

Az is felettébb beszédes, hogy a politikus a 2024-es elnökválasztási középpontjába protekcionista intézkedéseket helyezett, például azt, hogy megemeli a vámokat Mexikó, Kanada és Kína termékeinek importja esetében. Később pedig az Európai Uniót is ezzel fenyegette meg, ha az nem vásárol több amerikai olajat és földgázt. Amikor azonban a legszorosabb szövetségese foganatosít hasonló lépést, már nem tetszik Donald Trumpnak és burkolt fenyegetést intéz ellene.