Atomreneszánsz: Tajvan is visszatér a nukleáris energiához, Fukusima már csak rossz emlék

A tajvani törvényhozók felülvizsgálták az atomenergiáról szóló törvényt: az elfogadott módosítás lehetővé teszi, hogy a korábban 40 éves működésre korlátozott atomerőművek üzemeltetését 20 évvel meghosszabbíthassák. A jogszabályt néhány nappal azelőtt terjesztették elő, hogy a sziget utolsó működő reaktora leállna.

A Bloomberg szerint a módosított törvény ugyan nem fogja megakadályozni Tajvan utolsó reaktorának május 17-re tervezett bezárását, de engedélyezi, hogy később újraindítsák a létesítményt. Az atomenergia használata csökkenthetné a sziget függőségét az importált cseppfolyósított földgáztól, így egy kínai tengeri blokád esetén sem maradna energia nélkül.

Emellett enyhítené az energiabiztonsággal kapcsolatos félelmeket az elkövetkező években, mivel a mesterséges intelligencia gyors térnyerésének köszönhetően az energiafogyasztás jelentősen megnőhet a következő években. Érdemes megemlíteni, hogy az évek óta tartó bizonytalanság után a világ országai egyre inkább az atomenergia felé fordulnak.

Atomreneszánsz

Újra divatba jött az atomenergia, ezért egyre több befektetés érkezik az ágazatba. Ennek magyarázata, hogy az energiaválság súlyos károkat okozott Európában, miközben az ellátásbiztonság kiemelt céllá vált világszerte, és a legtöbb ország igyekszik csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását. 

A zöldek a szél- és naperőművektől várták a megváltást, de csalódniuk kellett, mert a megújuló energia nem áll rendelkezésre olyan megbízhatóan, mint az atomrektorok által termelt villamos áram. 

Tavaly márciusban harminc ország, köztük az Európai Unió vezetői megegyeztek a nukleáris energia felélesztéséről és támogatásáról, leszögezve, hogy a technológiára ma nagyobb szükség van, mint valaha. Jól jelzi ezt az is, hogy több ország is száznyolcvan fokos fordulatot vett ezen a téren: 

• Dél-Korea elvetette az atomenergia fokozatos megszüntetésére irányuló terveit, 
• Svédország megszüntette az új reaktorok építési korlátozását.  
• Japán, az Egyesült Királyság és Franciaország is több reaktort épít, 
• miközben Kanada moduláris atomreaktorok üzembe helyezését tervezi.

Magyarország sem marad ki a trendből: a Pakson épülő két új orosz tervezésű blokk a 2030-as évek elejétől kezdve 2400 megawattal növeli a hazai kibocsátásmentes energiatermelő kapacitásokat.

Világszerte 440 működő atomreaktort regisztrált a Nukleáris Világszövetség (WNA) áprilisban, így az atomenergia jelenleg a világ villamosenergia-termelésének mintegy 9 százalékát adja. Az Egyesült Államok 94 reaktorral áll a lista élén, Kína a második 58-cal, amivel megelőzte az 56 reaktorral büszkélkedő Franciaországot. Oroszország 36 reaktorral a negyedik.

Kína ezen a területen is előretört

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a globális energiaigény 2050-re megduplázódik. A mesterséges intelligencia térhódításával csak az adatközpontokból származó kereslet a 2022-es 2,3-szeresére nőhet 2026-ra, így a nukleárisenergia-termelés nélkülözhetetlen lesz. Ugyanakkor problémát okozhat, hogy a világon működő nukleáris reaktorok több mint kétharmada legalább 30 éves.

Ez a gond kevésbé érinti Kínát: a távol-keleti ország Oroszország mellett a 2011-es japán fukusimai nukleáris katasztrófa után is gőzerővel folytatta az építkezéseket, ennek eredményeképpen a kínai atomerőművek többségét az elmúlt tíz évben helyezték üzembe.