Áramlik a pénz az atomenergiába

Az elmúlt öt évben világszerte több mint 300 milliárd dollárt fektettek be az atomenergiába: Európában 132 milliárd dollárt fordítottak a nukleáris ágazatra, míg az ázsiai csendes-óceáni térségben 106 milliárd dollárt – derül ki a Visual Capitalist elemzéséből.

Észak-Amerika 35 milliárd dollárral a harmadik helyet szerezte meg, Eurázsia – a Nemzetközi Energiaügynökség Örményországot, Oroszországot, Grúziát, Kazahsztánt, Tádzsikisztánt, Üzbegisztánt, Türkmenisztánt, Kirgizisztánt és Azerbajdzsánt sorolja ide – 17 milliárd dollárral a negyedik.

A Közel-Kelet 12 milliárd dollárt fordított a területre, míg Közép- és Dél-Amerika 8 milliárd dollárt. Afrika csak 2 milliárd dollárt fektetett az atomenergiába. A kontinensen jelenleg csak Dél-Afrikában üzemel atomerőmű, míg Egyiptomban kivitelezés alatt áll: a Kairótól 350 kilométerre létesülő El-Dabaa építése 2022-ben kezdődött, a teljes erőmű indulását 2028-ra tervezik.

Atomreneszánsz

Világszerte 440 működő atomreaktort regisztrált a Nukleáris Világszövetség (WNA), így az atomenergia jelenleg a világ villamosenergia-termelésének mintegy 9 százalékát adja. Az Egyesült Államok 94 reaktorral áll a lista élén, Kína a második 58-cal, amivel megelőzte az 56 reaktorral büszkélkedő Franciaországot. Oroszország 36 reaktorral a negyedik.

Ennek magyarázata, hogy az energiaválság súlyos károkat okozott Európában, miközben az ellátásbiztonság kiemelt céllá vált világszerte és a legtöbb ország igyekszik csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását. A zöldek a szél- és naperőművektől várták a megváltást, de csalódniuk kellett, mert a megújuló energia nem áll rendelkezésre olyan megbízhatóan, mint az atomrektorok által termelt villamos áram. 

Tavaly márciusban harminc ország, köztük az Európai Unió vezetői megegyeztek a nukleáris energia felélesztéséről és támogatásáról, leszögezve, hogy a technológiára ma nagyobb szükség van, mint valaha. Jól jelzi ezt az is, hogy több ország is száznyolcvan fokos fordulatot vett ezen a téren: 

• Dél-Korea elvetette az atomenergia fokozatos megszüntetésére irányuló terveit, 
• Svédország megszüntette az új reaktorok építési korlátozását.  
• Japán, az Egyesült Királyság és Franciaország is több reaktort épít, 
• miközben Kanada moduláris atomreaktorok üzembe helyezését tervezi.

Magyarország sem marad ki a trendből: a Pakson épülő két új orosz tervezésű blokk a 2030-as évek elejétől kezdve 2400 megawattal növeli a hazai kibocsátásmentes energiatermelő kapacitásokat.

Kína ezen a területen is előretört

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a globális energiaigény 2050-re megduplázódik. A mesterséges intelligencia térhódításával csak az adatközpontokból származó kereslet a 2022-es 2,3-szeresére nőhet 2026-ra, így a nukleárisenergia-termelés nélkülözhetetlen lesz. Ugyanakkor problémát okozhat, hogy a világon működő nukleáris reaktorok több mint kétharmada legalább 30 éves.

Ez a gond kevésbé érinti Kínát: a távol-keleti ország Oroszország mellett a 2011-es japán fukusimai nukleáris katasztrófa után is gőzerővel folytatta az építkezéseket, ennek eredményeképpen a kínai atomerőművek többségét az elmúlt tíz évben helyezték üzembe.