Újra divatba jött az atomenergia

Világszerte 440 működő atomreaktort regisztrált a Nukleáris Világszövetség (WNA), így az atomenergia jelenleg a világ villamosenergia-termelésének mintegy 9 százalékát adja. Az Egyesült Államok 94 reaktorral áll a lista élén, Kína a második 58-cal, amivel megelőzte az 56 reaktorral büszkélkedő Franciaországot.

Oroszország a negyedik 36-tal, így lehagyta Japánt. Szintén fontos szereplő Dél-Korea 26, India 23 és Kanada 18 reaktorral. A csernobili atomkatasztrófa és a fukusimai baleset sok évre befeketítette a nukleáris energiát, most azonban reneszánszát éli a technológia. 

Az energiaválság súlyos károkat okozott Európában, miközben az ellátásbiztonság kiemelt céllá vált világszerte, és a legtöbb ország igyekszik elérni a karbonsemlegességet, vagy legalábbis csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. A zöldek a szél- és naperőművektől várták a megváltást, de csalódniuk kellett, mert a megújuló energia nem áll rendelkezésre olyan megbízhatóan, mint az atomrektorok által termelt villamos áram. 

Idén márciusban harminc ország, köztük az Európai Unió vezetői megegyeztek a nukleáris energia felélesztéséről és támogatásáról, leszögezve, hogy a technológiára ma nagyobb szükség van, mint valaha. Jól jelzi ezt az is, hogy több ország is száznyolcvan fokos fordulatot vett ezen a téren: 

• Dél-Korea elvetette az atomenergia fokozatos megszüntetésére irányuló terveit, 
• Svédország megszüntette az új reaktorok építési korlátozását.  
• Japán, az Egyesült Királyság és Franciaország is több reaktort épít, 
• miközben Kanada moduláris atomreaktorok üzembe helyezését tervezi.

Magyarország sem marad ki a trendből, sőt messze meg is előzte azt: a Pakson épülő két új orosz tervezésű blokk a 2030-as évek elejétől kezdve 2400 megawattal növeli a hazai kibocsátásmentes energiatermelő kapacitásokat.

Kína előretört

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a globális energiaigény 2050-re megduplázódik. A mesterséges intelligencia térhódításával csak az adatközpontokból származó kereslet a 2022-es 2,3-szeresére nőhet 2026-ra, így a nukleárisenergia-termelés nélkülözhetetlen lesz. Ugyannakkor problémát okozhat, hogy a világon működő nukleáris reaktorok több mint kétharmada legalább 30 éves.

Ez a gond kevésbé érinti Kínát: a távol-keleti ország Oroszország mellett a 2011-es japán fukusimai nukleáris katasztrófa után is gőzerővel folytatta az építkezéseket, ennek eredményeképpen a kínai atomerőművek többségét az elmúlt tíz évben helyezték üzembe. Az ázsiai óriás 58 reaktorával jelentősen növelte kapacitását az elmúlt években.