Egyre valószínűbb, hogy baleset történt kedd este Lengyelországban, ahol egy ukrán légvédelmi rakéta véletlen becsapódása után meghalt két lengyel férfi. Bár nem szándékos támadás történt, ennek ellenére nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy a területére becsapódott egy idegen tárgy, két ember halálát okozva.
Joggal merül fel a kérdés: működik a NATO légvédelme, vagy csődöt mondott a keddi incidensnél?
A kérdésre adott választ nehéz egyszerűen megfogalmazni, legalábbis a lengyel Wiadomosci lapnak nyilatkozó szakértők szerint. Lengyelországban négy légvédelmi rendszer található, amelyek célja, hogy semlegesítsék az ország területére belépő idegen repülőgépeket. A rakétákkal már kissé más a helyzet.
Múlóban a háborús veszély: Varsó szerint nem szándékos támadás történtLengyelország nem aktiválja a 4. cikkelyt, azaz nem kéri a NATO beavatkozását a területére becsapódott rakéta ügyében. |
A lapnak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő szerint egyetlen ország sincs a világon, amelynek tökéletes, százszázalékos rakétavédelme lenne. Még a híres izraeli vaskupolának is vannak fehér foltjai, ha nem is sok, de amellett a rendszer mellett is célba találhatnak az ellenséges rakéták. A wroclawi egyetem professzora, Michal Piekarski a Twitteren fakadt ki azok ellen, akik máris a légvédelem csődjéről beszéltek a keddi eset után.
A szakértő szerint a lengyel légvédelem tökéletesen üzemel minden repülő jármű ellen, de mivel a ballisztikus rakéták szuperszonikus sebességgel közlekednek, ezeket jóval nehezebb időben semlegesíteni. Arról nem is beszélve – és ez talán a legfontosabb –, hogy
ez a rendszer háború esetén képes megfelelő működésre, Lengyelország azonban senkivel sem áll háborúban.
Piekarski szerint válogatás nélkül lőni mindenre, ami azonosítás nélkül belép a lengyel légtérbe, őrültség lenne, és tragédiákhoz vezetne, mint amilyen 1988-ban az Iran Air 655-ös járatának lelövése volt. (Az iráni polgári gépet egy amerikai hadihajó lőtte le, 290 ember halt meg – a szerk.)
A NATO-nak is bőven van abból a rakétából, amely becsapódott LengyelországbanAz SZ–300-as rakétarendszer az egyik legjobban sikerült szovjet hadieszköz, nem csoda, hogy még több mint négy évtized után is ennyien használják. |
A szakértő már csak halkan teszi hozzá, hogy a másik fontos tényező, ami miatt becsapódhatott a rakéta, hogy a kérdéses lengyel falu közelében nincs semmilyen stratégiai fontosságú létesítmény (például atomerőmű vagy katonai bázis), így feltehetően emiatt sem lett volna képes reagálni rá a légvédelem, mert azt elsősorban ez utóbbiak védelmére tervezték.
Nem határvonalakat védünk, hanem kulcsfontosságú létesítményeket
– tette hozzá Piekarski.
Legalábbis ez az igaz a hivatalos NATO-légvédelemre, amely a Lengyelországba telepített Patriot rakétákat jelenti. Ezek egyébként a ballisztikus rakétákat is le tudják szedni, ha azokkal ténylegesen lengyel célpontokat támadnának.
Összességében tehát a szakértő szerint az, hogy egy külföldről érkező lövedék néhány kilométert képes haladni lengyel területen, majd becsapódni, bár rendkívül sajnálatos és tragikus, de nem jelenti azt, hogy nem működne megfelelően a légvédelem.
Ennek ellenére Varsó várhatóan jóval nagyobb figyelmet fordít majd a keleti határainak védelmére, és lehet, hogy újabb légvédelmi egységeket állítanak majd hadrendbe, amelyek segítségével Ukrajna nyugati országrészét is megvédhetnék az orosz támadásoktól. Legalábbis egy lengyel tábornok szerint ez lenne a cél.
