Rengetegen felháborodtak, miután egy a msterséges intelligenciát hasnzáló alkalmazás lehetővé tette a használóknak, hogy Adolf Hitler, Pol Pot, Goebels és egyéb negatív törtélemi személyiségek véleményét tudakolják meg, akár mai eseményekről is - számol be cikkében az Unilad.
A cikket szemléző Szeretlekmagyarország azt írja, hogy nagy nagy felháborodást keltett a Historical Figures (Történelmi alakok) alkalmazás ezzel a lépésével. Az app mesterséges intelligenciát alkalmaz, és általa több mint 20 ezer személlyel lehet beszélgetni.
A 25 éves Sidhant Chaddha szoftverfejlesztő mérnök által tervezett alkalmazás révén kérdéseket lehet feltenni fel például Abraham Lincolnnak, vagy akár Diana hercegnőnek is. Sőt, akár csoportos beszélgetést is indíthatunk.
Sokak számára viszont visszatetsző, hogy Adolf Hitler, Joseph Goebbels, Jeffrey Epstein és Pol Pot is a választható karakterek között van. Egy Twitter-felhasználó több emberrel is beszélgetésbe elegyedett. Heinrich Himmler például elismerte, hogy milliók halálához vezettek a tettei, és nagyon bánja már őket.
Az alkalmazás ezáltal nagy népszerűségre tett szerint, hiszen alig hétezer forint körüli összeégért lehet beszélgetésbe elegyedni a törtélemi személyiségekkel.
Az alkalmazás ellen viszont többen felszólaltak, így például a Rágalmazásellenes Liga nevű zsidó szervezet, akinek alelnöke, Yael Eisenstat visszásnak és felkavarónak találta a gondolatot, miszerint elbeszélget egy antiszemitával és szerinte ez csa ktáptalajt ad majd a fanatikusoknak.
Érdekessége a dolognak, hogy az úgynevezett ChatGPT megjelenése óta már több olyan eset került napvilágra, amikor a mesterséges intellgencia használata vitákat váltott ki. Például a Getty Images perbe fogta az egyik legnagyobb képalkotó mesterséges intelligenciát életre hívó céget. Az MI-művészet ChatGPT-jének pere rengeteg kérdést tisztázhat a szegmens jövőjével kapcsolatban.
De hó néhány foglalkozásban is elkezdték félteni az állásukat az emberek a ChatGPT, a mesterséges intelligencia (MI) új generációjáról záporozó hírek hatására, többek között az újságírásban is. A CNET-nél el is kezdték használni a MI-t a cikkgyártásra, az első próbálkozás azonban csúfos kudarcba fulladt.
Minden estetre a kutatók és maguk a fejlesztők is felhívják a figyelmet arra, hogy az OpenAI társalgási nyelvi modelljének, a ChatGPT-nek sok mondanivalója van, de valószínűleg félrevezet, ha erkölcsi útmutatást kér tőle. Vagyis korai lehet túlságosan bízni a ChatGPT bölcsességében, s ezt az álláspontot az OpenAI készségesen el is ismerte azzal, hogy egyértelművé tette, további finomításra van szükség. "A ChatGPT néha hihetően hangzó, de helytelen vagy értelmetlen válaszokat ír" - figyelmeztet a fejlesztői labor, hozzátéve, hogy amikor egy modellt megerősítő tanulással tanítanak "nincs igazságforrás". Vagyis bármit állít a ChatGPT az lehet, hogy nem igaz, vagy nem pontos esetleg az erkölcsöt is sértheti.
Éppen ezért különössn érdekes annak a tanulmánynak a konklúziója, amely szerint - bár a ChatGPT igazából vletlenszerűen válaszolt meg erkölcsi dilemmákat felvető kérdésekre - a válaszok mégis erőteljesen hatnak az emberekre és befolyásolják döntéseiekt még akkokr is ha tudják, a választ az adott kérdésrea mesterséges intelligencia készítette.
