Elmével irányított VR-játékokkal segítenének a stroke-on átesett betegeken
A brit neurotechnológiai cég, a Cogitat olyan rendszert fejleszt, ami az emberi agyi tevékenységet fizikai mozgás nélkül képes cselekvésekké alakítani VR-játékokban. Ezt nevezik agy-számítógép interfésznek és több neurotech vállalat is foglalkozik vele, például Elon Musk Neuralink nevű cége is.
A Neuralink működéséhez egy csipet kell elhelyezni az agyban, Elon Musk vállalata pedig azt állítja, hogy több sikeres állatkísérletet is végrehajtott. A cég 2021 áprilisában tett közzé egy videót, amiben az látható, hogy egy makákó az elméjével játszik a Pong nevű klasszikussal. Viszont a Neuralink nem nyerte el mindenki tetszését: sok embert elborzaszt, hogy a fejükbe helyezzenek eszközöket, míg tudományos körökben meglehetősen nagy szkepszissel fogadták a vállalat módszerét.
Mások attól tartanak, hogy a Big Tech beférkőzik az emberi elmébe, amit aztán profitszerzésre fognak használni és komoly etikai kérdések merültek fel az állatkísérletekkel kapcsolatban is. Ezzel szemben a Cogitat módszere merőben más: egy fejpántot kell az embernek viselnie, ami nem olvas olvas a gondolatokban és nem néz senkinek a lelkébe, ugyanis a motoros képességek jelzései alapján működik. Mindez hasznos, hiszen az eszköz bármikor levehető és elkerülhető a csip beültetése az agyba.
Így például egy olyan VR-játékban, ahol egy Jet-Skit irányítunk, a kezünk helyett a gondolkodással mozoghatunk.
Az egyik legfőbb cél, hogy a szélütésen vagy más agysérülésen átesett emberek irányíthassák az okostelefonokat vagy számítógépeket, hogy így ösztönözzék őket a rehabilitációs gyakorlatok folytatására. Ugyanis sok, a végtagját mozgatni nem tudó, agyvérzésen átesett beteg rendkívül demotivált a fizioterápiában való részvételre. A technológia azonban lehetővé teszi nekik, hogy elképzeljék, ahogy mozgatják a kezüket és ezt láthatják a képernyőn. A cég reményei szerint ez motiválni fogja őket, hogy elkezdjék és folytassák a szükséges kezelést.
Bár a technológia egyelőre fejlesztés alatt van, már kipróbálták stroke-on átesett betegeken pozitív eredményekkel. Néhány cég már most is készít saját eszközt, de a Cogitat csak a mögötte lévő technológiára koncentrál. Vezetője Allan Ponniah, a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) tanácsadója és Dimitrios Adamos, az Imperial College London tudományegyetem informatikusa és kutatója. Az eszközt kipróbálta a BBC riportere is: szerinte furcsa élmény úgy gondolni egy mozdulatra, hogy közben nem csináljuk.
Ehhez tartozik, hogy közben csak erre lehet koncentrálni.
A szakértők még mindig tanulmányozzák az agyi tevékenységről. Ez mindenkinél egyéni és nem állandó, változik a nap folyamán és olyan tényezők is befolyásolhatják, mint a fáradtság, a kiszáradás vagy éppen az öregedés. Ez azt jelenti, hogy az agyi aktivitást leolvasó rendszerek folyamatos újrakalibrálást igényelnek.
Persze a neurotechnológia kapcsán aggályok is felmerültek: az agy elleni hackertámadás mellett a cégek a munkavállalók agyhullámainak alapján figyelhetik meg a munkavállalókat. Ezzel folyamatosan nyomon követhetnék, hogy egy dolgozó mennyire fáradt, mennyire tud koncentrálni vagy éppen milyen hangulata, sőt azokat az egyszerű formákat vagy arcokat is amire éppen gondol.
Harc az agyadért – itt vannak az új gondolatolvasókLéteznek olyan fülhallgatók, amelyek az irodai dolgozók hangulatát mérik, és a kamionsofőrök fáradtságát követő munkavédelmi sisakok. A neurotechnológia egyre szélesebb utat tör magának. Eljön az a kor, amikor áruba bocsáthatjuk a gondolatainkat is? Mindezek a kérdések személyiségi joginkat is erősen érinthetik, például az Egyesült Államok alkotmányában sem szól semmi arról, hogy bármiféle szuverenitása lenne az egyénnek a saját agya felett. |
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
