Több mint harminc ukrán  kisgyerek találkozhatott újra családjával a hét végén, miután egy nemzetközi mentőakció keretében hazavitték őket a Krímből, illetve az oroszok által elfoglal ukrán területekről – írja a Reuters. 

Loving,Mother,Holding,Her,Child,In,The,Bomb,Shelter
Képünk illusztráció.
Fotó: Marko Subotin

Egyikük, Dasha Rakk, egy 13 éves kislány elmesélte, hogy őt és ikertestvéreit Herszon városából vitték el tavaly azzal az ígérettel, hogy az ostrom idejére nyári táborba mehetnek a Krím félszigetre pár hétre. Viszont ahogy megérkeztek, az orosz hatóságok közölték velük, hogy tovább kell maradniuk.

„Azt mondták, hogy adoptálni fognak minket, ezentúl mások vigyáznak ránk”

– mesélte. Natalia, Dasha édesanyja Lengyelországon, Belaruszon és Moszkván keresztül utazott a Krímbe, hogy találkozhasson lányaival. A Krím félszigetet 2014-ben foglalták el az oroszok. „Szörnyű út volt, nem tudtunk hol aludni, de csak mentünk, ülve aludtunk – írta le utazását a táborba. – Szívszorító volt a kerítés mögött síró gyerekeket nézni.”

Kijev becslései szerint csaknem 19 500 gyermeket vittek el a megszállók Oroszországba, illetve a Krímbe az invázió tavaly februári megindulása óta. 

Moszkva cáfolja, hogy deportálás történt volna, álláspontja szerint csupán biztonságba helyezték a gyerekeket a háború borzalmai elől.

„Jelenleg az ötödik mentőakció befejezéséhez közeledünk” – mondta a hírügynökségnek Mikola Kubela, a mentésben részt vevő Save Ukraine nevű humanitárius szervezet alapítója. Kubela egy kijevi sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy Oroszországban meg sem kísérelték megkeresni a gyerekek szüleit. „Volt olyan kisgyerek, akit öt hónap alatt öt különböző helyre vittek, néhányan arról számoltak be, hogy patkányok és csótányok között éltek.”

Az orosz külügyi tárca nem kívánta kommentálni a helyzetet a Reuters megkeresésére. A történteket ismertető kijevi sajtótájékoztatón részt vett két fiú és egy lány is, őket az előző mentőakció során vitték haza tizenöt másik társukkal együtt. Beszámolójuk szerint az oroszok elszakították őket szüleiktől, és Herszon, valamint Harkiv régióba vitték őket két hétre „nyári táborba”. Négy-hat hónapos távollétük során egyik helyről a másikra vitték őket „Úgy kezeltek minket, mint az állatokat, be voltunk zárva egy épületbe” – mondta Vitalij, egy herszoni kisfiú. 

„Azt mondták nekünk, hogy a szüleink már nem akarnak minket.”

Moszkva értelmezése teljes más a történtekről, álláspontjuk szerint az árvákat és a háborús veszélyeknek kitett gyermekeket helyezték biztonságba, senkit nem vittek el akarata ellenére.