A Z-generációnak köszönhetően egyre hétköznapibbá válik a munkahelyi nyelv
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA koronavírus-járvány óta az irodák világszerte – így nálunk, valamint számos más európai vagy akár tengerentúli országban is – sokkal kevésbé formális környezetekké váltak, mint voltak korábban. Az indokolt munkaruha és a kevésbé szigorú munkaidő ma már mindennapos. Továbbá van egy másik munkaterület, amely szintén egyre kevésbé hagyományos: a munkahelyen használt a nyelvezet.
Fotó: Shutterstock
A Barclays LifeSkills új kutatása szerint a britek 70 százaléka észlelt nyelvi változásokat a munkahelyén az elmúlt öt évben, és 73 százalékuk azt mondta, hogy már kevésbé formálisan kommunikálnak. A közzétett eredmények több mint kétezer brit válaszaiból álltak össze, véleményük hozzávetőleg az országos átlagot képviselik – olvasható a CNBC egyik friss cikkében.
A fiatalok átírják a szokásokat
A felmérésből az derül ki, hogy a változásokban a Z-generációnak van a legnagyobb szerepe. Ez a megkérdezettek 71 százalékát jelenti a teljes mintavételnek, ami megközelítőleg háromnegyede a dolgozóknak. „Kutatásaink azt mutatják, hogy a pályakezdők és a következő generáció szokásai egyértelműen rányomják majd a bélyegüket a munkaerőre, ha kommunikációról van szó” – jelentette ki Kirstie Mackey, a Barclays LifeSkills vezetője.
Az írásos kommunikációban az e-mailekben előforduló kifejezések egy részét hétköznapibbak helyettesíthetik.
A jelentés szerint az „őszinte tisztelettel”, a tisztelettel” és az „akik érdekeltek benne” az a három kifejezés, amely a következő évtizedben a legnagyobb valószínűséggel eltűnik majd a munkahelyi szóhasználatból. A „bókkal” vagy „üdvözlettel” küldött e-mailek aláírása a negyedik és az ötödik, amelyek várhatóan kikopnak a hivatali nyelvhasználatból.
Ezeket a kifejezéseket főként azért cserélik le a vállalati kommunikációban, mert 2023-ban már elavultnak tekintik őket. A „Köszi!” és a „Köszönöm szépen” pedig egyre népszerűbbnek bizonyulnak, a válaszadók 46, illetve 50 százaléka szerint ezek barátságos válaszok.
Nyelvi tippek, amelyeket érdemes szem előtt tartani
Más, ok-okozati kifejezéseket azonban megosztóbban ítéltek meg a megkérdezettek: az egyszerű „Kösz” („Ta”) a válaszadók 29 százaléka túl haverinak, családiasnak ítélte, 23 százaléka barátságosnak tartotta. Míg a „Hi”-t, „Hiya”-t pedig 42 százalékuk barátságosnak, 26 százalékuk pedig túlságosan ismerősnek tartotta.
Fotó: Shutterstock
A változások nemcsak a mondanivaló megfogalmazását érintik, hanem azt is, amilyen formában a dolgozók kommunikálnak. A Z generációs lakosság közel fele (49 százaléka) például gyakran használ azonnali üzenetküldő platformot a munkahelyén, míg az 55 év felettiek mindössze 27 százaléka. Ez a korosztály még mindig előnyben részesíti az e-mailt, mondván, ez a módszer professzionálisabbnak tűnik.
A CNBC összeállítása idézi Laura Bailey-t, a Kenti Egyetem angol nyelv és nyelvészet tanszékvezető oktatóját, aki szerint
a munkahelyi kommunikáció hangnemváltozása együtt jár a munkahelyi üzenetküldő platformok megjelenésével.
Fotó: Shutterstock
„Az e-mailek és az azonnali üzenetküldő platformok beszélgetésekké keveredtek, ahol a formális megnyitások és a kijelentkezések helytelennek tűnhetnek – tartja Bailey. – A generációs különbségek azzal magyarázhatók, hogy a kommunikáció tanításának módja szélesebb körben megváltozott, és a különböző korcsoportoknak eltérő az ismeretanyaguk.”
Míg a hagyományos levélírási stílusok az idősebb dolgozók írásbeli kommunikációjának bármilyen formájában lefordíthatók, a fiatalabbakat befolyásolja a változó nyelvi stílus, amely gyorsan terjed a közösségi médiában.
A Barclays LifeSkills munkatársa, Mackey figyelmeztetett: „Annak ellenére, hogy az irodai nyelvhasználat változóban van, két kulcsfontosságú dolog mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Egyfelől, a megkérdezettek közük ketten voltak, akik annak érdekében, hogy elkerüljék a túlzott ismerkedést a kollégákkal, odafigyeltek arra, hogy a hangnemet inkább barátságosnak, semmint durvának tekintsék. Másfelől, fontos szempont, hogy egy rövid üzenet vagy e-mail elegendő-e a mondanivaló közvetítésére, kifejtésre, átgondolva, hogy a címzett melyik lehetőséget tartja kielégítőbbnek” – fűzte hozzá Mackey.
